Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
Fejezetek a pálosok budapesti Sziklatemplomának történetéből
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Czestochowáról készítettek s amely film „Ave Maria” cím alatt hosszú ideig szerepelt a<br />
magyar filmszínházak műsorán. Ez a film igen alkalmas volt arra, hogy a magyar közönséget<br />
megismertesse avval a hellyel, mely eredetileg a magyar <strong>pálosok</strong>nak köszönheti létezését s<br />
ahonnan nem régen jöttek vissza a pálos atyák.<br />
Köztudomású volt, hogy a Sziklatemplomban igen gyakori az imameghallgatás. Az<br />
atyák a gyóntatószékekben és azon kívül is sok olyan esetről hallottak, amikor egyének és<br />
családok igen nagy kegyelmekben részesültek s ezt a lourdesi Szűzanyának tulajdonították. E<br />
nagy kegyelmeket meghálálandó egy-egy kis márványtáblát hoztak, hogy azokat az atyák<br />
elhelyezzék a templomban. Pfeiffer Gyula azonban erősen ellenezte e márványtáblák<br />
kifüggesztését azzal az indoklással, hogy az össze-vissza elhelyezett emléktáblák nem<br />
szolgálják a falak esztétikai szépségét. Ezért elhatározták az atyák, hogy csak a rendkívüli<br />
imameghallgatásban részesültek emléktábláit helyezik el s ugyanakkor megkívánják, hogy az<br />
esetet teljes részletességgel, komoly bizonyítékokkal alátámasztva, írásban kell beterjeszteni a<br />
templom vezetőségének. A rendszeres munkához szokott Pfeiffer Gyula elvállalta ezeknek a<br />
beszámolóknak a rendezését s ennek köszönhető, hogy pár év alatt több száz beszámoló került<br />
a Rend birtokába.<br />
P. Ágoston szorgalmas munkával rövidesen helyreállította a budai ház anyagi<br />
egyensúlyát, ami nem volt közömbös a pécsi házra sem, mert az utolsó hónapokban a pécsi<br />
ház alig kapott valami támogatást Budáról s ez erősen veszélyeztette anyagi egyensúlyát.<br />
P. Ágoston hajlamai azonban inkább az írói munkára vonzották, ami azt<br />
eredményezte, hogy később elöljárói engedélyével, egy pálos folyóiratot indított meg.<br />
16. A Fehér Barát<br />
A külső barátok már kezdettől fogva sürgették egy ilyen folyóirat kiadását, amely<br />
hivatva lett volna ismertetni a Pálos Rend célkitűzéseit, terjeszteni a Rend szellemét és védeni<br />
érdekeit. Amikor P. Ágoston már otthonosan érezte magát Budapesten s felvette a szükséges<br />
kapcsolatokat, megkísérelte a rendi folyóirat megindítását. Abban az időben az ország tele<br />
volt katolikus folyóiratokkal, s így nehéz volt az engedélyt megszerezni. A hercegprímási<br />
irodában sem talált a Rend kérése szíves fogadtatásra. Végül mégis sikerült elérni, hogy mint<br />
negyedévi rendi értesítőt, Fehér Barát címen megindulhatott a lap. A Fehér Barát című<br />
negyedéves rendi értesítő első száma 1938. karácsonyára jelent meg. A kezdeti sikerek után -<br />
amelyek mind anyagi, mind erkölcsi téren tapasztalhatók voltak, - később határozott<br />
visszaesés mutatkozott, melyet több oldalról felmerülő kifogások és kritikák követtek.<br />
39
Change language