A magyar értelmiség válsága

More documents

Recommendations

Info

126 csoportoknak megélhetést nyújtsunk (mint azt log- utóbb az ügyvédek érdekében megkísérelték az okirati kényszer kiterjesztésének tervével) nem szabad, de ugyanígy megtakarítás, racionalizálás vagy egyéb címeken meglevő állásából sem szabad ki- emelni senkit, amíg részére más helyet biztosítani nem tudunk. Ezt nemcsupán az emberiesség érzése és a szociális meggondolás kívánja így, de az egy- szerű gazdasági szempont is. A régi jövedelemfor- rásuktól eltávolítottak nem óhajtanak éhenhalni és az elemi életösztön parancsára valamiképen úgy is kihasítják a gazdasági élet folyamából azt, ami fenn- tartásukra szükséges, de éppen mert a gazdálkodás rendes menetébe beiktatva nincsenek, ezt a dolog természete szerint csak improduktív, sőt illegális módon tehetik s valósággal élősdivé lesznek a társa- dalom testén. Nyilvánvaló, hogy az ilyen eljárás még gazdaságilag sem megoldás. A gazdasági rend átalakítása. Nagyobbszámú intelligenciát fenntartani csak olyan ország tud, amely intenzív termelést folytat, tehát a javakból nemcsupán maguknak az előállító fizikai munkásoknak, hanem a szellemi foglalko- zásúaknak is elegendő mennyiségben juthat, csere- értékül az általuk nyújtott szolgálatokért, legyen az alkotó, szervező, igazgató, tanító, művészi vagy gyógyító tevékenység. De természetesen ez önma- gában nem elegendő, szükséges az is, hogy a terme- lés eredménye igazságosan és célszerűen oszoljék el, az intellektuális elemeknek is jusson belőle ele- gendő, fizikai és kulturális igényeikhez mért meny- nyiségben. Ez az egész folyamat természetesen köz- vetett: a népesség általános vagyonosodása, jólété- nek egyetemleges emelkedése szükséges hozzá, hogy abból azután a magasabbrendű szolgáltatások igénybevételére is juthasson. Ma mindkettőt, a termelés igazi bőségét és a jö- vedelem eloszlásának igazságát, sőt egyáltalán bár-
127 minő tudatos rendjét egyaránt nélkülözzük. Ha a helyzet megjavításának módját keressük, nem okozhat elvi nehézséget az a még fennálló és meg- dönteni nem is óhajtott állapot, hogy a vagyon kü- lönböző tömbjei, amelyekből a termelés folyamata elindul, amelyekből a jövedelem fakad, magántu- lajdonban vannak. Tudatában kell lennünk annak, hogy minden vagyon és minden jövedelem az emberek egész sorának közvetett és közvetlen együtt- munkálkodásából állott elő, vagy magának a terem- tés művének egy darabja, tehát eredeténél és r én deltetésénél fogva többé-kevésbbé az egész társa- dalomé. Ha ilyen kollektív szemlélettel nézzük a gazdasági élet tartalmát, el kell ismernünk a társa- dalom, az állam jogát, hogy belenyúlhasson a ter- melés és jövedelemeloszlás folyamatába. A társadalomnak joga van megkövetelni a föld és töke tulajdonosától a minél nagyobb készletek termelését. Tűrhetetlen az, hogy birtokosok saját tetszésük szerint extenzív gazdálkodásra térhesse- nek át, pusztán csak azért, mert egyénileg éppen ez nagyobb jövedelmet nyújt, s ugyanakkor legyenek emberek, akik éhenhalással küzdenek. Tűrhetetlen, hogy sokhelyütt ügy túrják a talajt, mint száza- dokkal ezelőtt s a legönkényesebben gazdálkodja- nak azzal a földdel, amely csak korlátolt mennyi- ségben adatott a társadalomnak, amelynek termelő erejét a legnagyobb szorgalom árán sem pótolhatja a társadalom más utón. De ugyanezt el lehet mondani nemcsak a fold, hanem az ipari tőke urairól is. Tudjuk, hogy a ter- melés fizikai és technikai feltételeinek javulását nem éppen mindig arra használják fel, hogy a ja- vak mennyiségét növeljék a társadalom számára, vagy az árakat szállítsák le, hanem sokszor egészen egyszerűen csak úgy fogják fel, mint ami szélesebb jövedelem kihasítására ad lehetőséget. Tudjuk, hogy a racionalizálást nem úgy tekintik és iktatják be a termelés szervezetébe, mint amely az emberi munka fáradalmait van hivatva csökkenteni, azt
Page 1 and 2:
A MAGYAR ÉRTELMISÉG VÁLSÁGA Raj
Page 3 and 4:
4 kötelessége a magyar szellemi m
Page 5 and 6:
RAJNISS FERENC: AZ ÉRTELMISÉG NEM
Page 7 and 8:
9 Kételyeimet az ifjúsági mozgal
Page 9 and 10:
11 a történelmi középosztályt,
Page 11 and 12:
13 Valahová mindannyian be vagyunk
Page 13 and 14:
15 mär ereje szétlöki az ilyen t
Page 15 and 16:
17 és a történelmi kiváltság
Page 17 and 18:
19 képviselt szociális értékelm
Page 19 and 20:
21 kaszükségletei szülték s ez
Page 21 and 22:
23 nuk fent, akik tőkét és terme
Page 23 and 24:
25 egyértelmű lenne a nemzeti ön
Page 25 and 26:
27 tozik, amelyet a legnagyobb geni
Page 27 and 28:
29 Paloták, otthonok, munkanélkü
Page 29 and 30:
31 mint termelő osztálynak, egys
Page 31 and 32:
33 szélesebb, biztosabb útja a ma
Page 33 and 34:
35 köztisztviselőket arra, hogy
Page 35 and 36:
37 szervezete; Franciaországban a
Page 37 and 38:
39 A terjedő szellemi szürkeségn
Page 39 and 40:
41 nélküli tisztességes polgár,
Page 41 and 42:
43 érdekében: ebben a hármas ir
Page 43 and 44:
45 nek feladata is: ezért mondom,
Page 45 and 46:
TRETTINA JENŐ: AZ ÉRTELMISÉG TÚ
Page 47 and 48:
51 lemi munkások számának és el
Page 49:
53 nagyüzemű termelés verhetetle
Page 54:
58 Ha nem jön a világháború és
Page 57 and 58:
61 standardcsökkenés, akár a há
Page 59 and 60:
63 százalékos részesedése az ö
Page 61 and 62:
65 pítani, mert a kultúrstatiszti
Page 63 and 64:
67 extenzív mezőgazdasági termel
Page 66 and 67:
70 eltekintve a tulajdonképeni ér
Page 68 and 69:
72 Ez a felekezeti kultúrstatiszti
Page 70 and 71: 74 nak évi keresete 2400 koronán
Page 72 and 73: 76 svéd korona (l svéd korona = 1
Page 74 and 75: 78 évenként legalább 2000 pengő
Page 76 and 77: 80 mes, bármily szociális, az eg
Page 78 and 79: 82 ken már elhelyezkedettek szoci
Page 80 and 81: DR. MANDORFF EMIL: AZ ÉRTELMISÉG
Page 82 and 83: Α válság anyagi okai. 87 Kettős
Page 84 and 85: 89 lás adatai szerint a mezőgazda
Page 86 and 87: 91 termelésben alkalmazkodni, fogy
Page 88 and 89: 93 munkás túlnyomó szükséglet
Page 90 and 91: 95 mássá változott, mint ami vol
Page 92 and 93: 97 dókra visszamenően kell megál
Page 94 and 95: 99 tel. Ellanyhul, elerőtlenedik a
Page 96 and 97: 101 sivár gazdasági diktatúrája
Page 98 and 99: 103 nuló abban a beidegzésben él
Page 100 and 101: 105 helytelen irányú. Abból, hog
Page 102 and 103: 107 meg, mert kegyvesztettek lettek
Page 104 and 105: 109 a fizetések alsó határát.
Page 106 and 107: 111 A magánalkamazottak problémá
Page 108 and 109: 113 tok azokra a képtelen visszás
Page 110 and 111: 115 A munkanélküliség és a köz
Page 112 and 113: 117 szervezete. Pártszempontoktól
Page 114 and 115: 119 Sok szó esik arról, hogy a k
Page 116 and 117: 121 későbbi kamarára vár. A hoz
Page 118 and 119: AZ ÉRTELMISÉG ÚJ MUNKATERÜLETEI
Page 122 and 123: 127 nyugodtabbá tenni, hanem a mun
Page 124 and 125: 130 munkakört, amelyeknek betölt
Page 126 and 127: 132 Idetartoznék az Ingenieur agro
Page 128 and 129: 134 Azok a testületek, amelyek hiv
Page 130 and 131: 136 sáról van szó, hanem speciá
Page 132 and 133: 138 mennyiségnél fogva is. Ha a k
Page 134 and 135: 140 Új hivatalnoki fizetésrendsze
Page 136 and 137: 142 éppen ezért hasonló szüksé
Page 138 and 139: 144 tolt: ne takarékosságon kezdj
Page 140 and 141: 146 műveltséget szerezni, sokszor
Page 142 and 143: TÉTELEK ÉS JAVASLATOK AZ ÉRTELMI
Page 144 and 145: 152 ereje és társadalmi státust
Page 146 and 147: 154 sági erők nyers uralma felé
Page 148 and 149: 156 Ezt az irányzatot az utolsó
Page 150 and 151: 158 5. Biztosítsa az állam az ér
Page 152 and 153: 160 h) A magántisztviselők össze
Page 154 and 155: 162 lés év baromfitenyésztés el
Page 156 and 157: 164 8. Az állami, községi és t
Page 158 and 159: 166 a női munkások ipari megbeteg
Page 160: TARTALOMJEGYZÉK. Oldal 1. Az érte
show all

A magyar értelmiség válsága

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?