A magyar értelmiség válsága

21
kaszükségletei szülték s ez az új intelligencia funk-
ciójában, létfeltételeiben és világszemléletében ku
lönbözik a többi társadalmi osztályoktól s a maga
belső hierachiájában elvitathatatlan közös szocioló-
giai vonásokkal rendelkezik.
Az osztályosait intelligenciának tüzetes tanulmá-
nyozása csak azért maradt ki a szociológiai kutatá-
sok anyagából, mert a szervezett tőke és a szervezett
munka egyformán ellenzik az igazi, új harmadik
rendnek, az intelligenciának öntudatos életét.
Rengeteg hamis elmélet, még több rágalom, lebe-
csülés és tudománytalanság homálya borul erre a
kérdésre s amikor az intelligenciának, mint külön-
álló osztálynak értelmezését megkísérlem, a rövid-
ség és kényszer egyformán hajtanak a hosszas ma-
gyarázatok helyett egy gyakorlati példát venni
segítségnek.
Az osztályosult intelligenciának, mint társadalmi
rendnek egyik legaktívabb szervezete a francia szel-
lemi munkások szövetsége, a Confederation dés
Travailleurs Intellectuels.
A szövetségnek 200.000 tagja van, de a Szövet-
ség csak szervezeteket vesz fel tagjai sorába, a kö-
vetkező 11 csoportba való elhelyezkedés szerint:
1. Drámai és zenei művészet
2. Grafikai és plasztikai művészet
3. Nevelésügy
4. Közszolgálat
5. Irodalom
6. Sajtó
7. Szabad foglalkozások (orvos, mérnök, ügy-
véd stb.)
8. Tiszta és alkalmazott tudományok
9. Kereskedelmi technikusok
10. Ipari technikusok
11. Interprofesszionális csoportok.
Első látásra nyilvánvaló, hogy ennek a hatalmas
szervezetnek belső beosztási logikája sokban értel-
metlen, de példának mégis elegendő, megértetni,
nogy van mar irányzat, erő és szervezet megváló-