A magyar értelmiség válsága

64
2300 nő. A női foglalkozások azonban a 900-as ada-
tok szerint korántsem utódok meg az értelmiségi
munkaterületek színvonalai, mert 2300 női alkalma
zottból 3442, tehát több mint a fele, a szállodai,
kávéházi, fürdő- és vendéglőiparban volt alkal
mázva havidíjas kiszolgáló személyzetként. Az
1920-as népszámlálási adatok szerint a magántiszt-
viselők közül 116.865 volt a férfi és 56.125 nő.
A nők előretörése a magánalkalmazotti munkaterü-
leteken még nagyobb arányú, mint a külföldi orszá-
gokban. Az alanti táblázatban részletezzük a férfi-
és női keresők megoszlását a különböző értelmiségi
pályákon:
A közalkalmazottakra vonatkozólag a fővárost
statisztikai hivatal által felvett részletes foglalkozási
és szociális statisztikai adatok alapján megállapít-
ható, hogy a Budapesten lakó 27.712 közszolgálat-
ban álló alkalmazottnak 55%-a nő. Mint látható,
a női munka elsősorban a közalkalmazotti pályán
érvényesül, vagy mondjuk úgy, a speciális magyar
protekciós rendszer mellett elsősorban közhivatalok-
ban tud a magyar állásszerzés leghatásosabb esz-
köze, a protekció, érvényesülni.
Az értelmiség· aránya a kereső népességben.
Az értelmiség százalékos aránya a különböző or-
szágok népességében az illető ország gazdasági és
kulturális fejlettségéhez képest 3-7% között mozog,
ez a százalékszám nem a kvalitatív, hanem a tény-
leges értelmiségi keresők számarányát fejezi ki.
A kvalitatív értelmiség százalékos részesedését az
összlakossághoz viszonyítva nagyon nehéz megálla-