A magyar értelmiség válsága

153
telmiség osztályos függetlenségre és egységre tö-
rekvő érdekképviseleti mozgalmait.
Az értelmiség kollektív megszervezésére irányuló
mozgalom, aránylag rövid idő alatt, hatalmas nem-
zeti érdekképviseleteket teremtett, s ezeknek a szer-
vezeteknek szelleme és növekvő befolyása valószí-
nűvé teszi, hogy α jövőben a társadalmi egyensúly
biztosításának fóti f ős kötelezettsége a szervezett ér-
telmiség történelmi hivatnia lesz.
6.
A magyar értelmiség fogalmi meghatározását, a
„történelmi középosztály elméletének ábrándja és
az adott tények új elméletet követelő logikája között
fennálló, éles ellentét nehezíti meg.
A magyar értelmiség a nemzeti öncélúság hitval-
lását, minden ködös szentimentaliznms és minden
kiváltságérzés nélkül kell, hogy összhangba hozza a
modern gazdasági élet tényeivel és követelményei-
vel, mert a szellemi munkások rendjének közös ér-
dekeit, csak az emberi fejlődés irányát szolgáló
munka erkölccsel és a korszellem által diktált esz-
közökkel lehet megvédeni.
Ennek a kitűzött célnak azonban weg valósítandó
előfeltétele az, hoqi/ a kollektív szervezettség ténye,
a magyar értelmiség fogalmának döntő jelentőségű
kritériuma legyen.
II.
Az értelmiség válsága.
1.
Az értelmiség válságát elsősorban a világháború
s annak erőszakos, észszerűtlen következményei
idézték fel.
Az európai keresztény kultúra és a humanizmus
alaptörvényeinek tartós megtagadása, a nyomor, a
szegénység, a kollektív igazságtalanság és a gazda-