Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

118
folytán - a kérdéses napon Kiszomborba szállított.
A kapunyitó nőtől, akit megjelenésünkkel láthatólag
zavarba hoztunk, megtudtuk, hogy ő Szentesi Jenőné
okleveles szülésznő. Szentesinét a lakásában Kerekesékkel
való ismeretségére, valamint arra vonatkozólag
kikérdeztük, hogy Kiszomborban mikor járt és 1931
december 28-án este hol volt és mit csinált. Szentesiné
tagadta, hogy Kerekeséket ismeri és hogy valaha is
járt volna náluk. Tagadta azt is, hogy december 28-án
akár autón, akár gyalog távol lett volna Makóról. Midőn
azonban közöltem vele, hogy ha a 28-iki útjáról
nem számol be pontosan, kénytelenek leszünk a gépkocsivezetővel
szembesíteni, aki őt akkor Kiszomborba
szállította, sírvafakadt és elmondotta, hogy Kerekes,
akit azelőtt nem ismert, 1931 december 22-én a délutáni
órákban felkereste és felkérte, hogy feleségének
3-4 hónapos magzatát hajtsa el. Előadása szerint Kerekes
kérését előbb visszautasította ugyan, de később
_ a magzatelhajtást 30 pengőért mégis elvállalta azzal,
hogyha az összeg felét Kerekes kifizeti, akkor megmondja,
hogy felesége a magzat elhajtása végett mikor
menjen be Makóra. A megegyezés után Kerekes eltávozott
és a következő napon 19-20 óra közötti időben
újra megjelent nála és az összeg felét, a 15 pengőt
lefizette. A 15 pengő átvétele után közölte Kerekessel,
hogy felesége dec. 24-én a délutáni órákban keresse fel
őt a lakásán. Kerekesné december 24-én a délutáni
órákban a lakásán meg is jelent, kinek az ajtó melletti
ágyon a méh száját egy katéterrel kinyitotta és a hasát
megmasszírozta. A felszúrás következtében Kerekesné
vérzése megindult. A mutét befejezése után rövid
idővel Kerekes is megérkezett és úgy tőle, mint
feleségétől a műtét eredménye után érdeklődött. Ekkor
kioktatta őket, hogyha Kerekesné rosszul lenne, vagy
a hideg kirázná, azonnal hívjanak orvost és ha az orvos
a betegség oka iránt érdeklődnék, mondják azt,
hogy az asszony leesett valahonnan. Kerekes a ta-
119
nácsot helyeselte és nyomban meg IS jegyezte, hogy
szükség esetén jó lesz azt mondani, hogy felesége a
galamboknak akart enni adni és eközben leesett a létráról.
Arra is kioktatta öket a szülésznő, hogyha a
magzat 3-4 napig nem megy el, Kerekesné ismét jöjjön
be hozzá, hogy a méhszájat újból kinyissa, mert
nem lehetetlen, hogy az első beavatkozás után az elvetélés
nem következik be. Kerekesék ezután a lakásáróI
eltávoztak.
Kerekes 1931 december 28-án 16-17 óra közötti
időben a lakásán újból megjelent és közölte vele, hogy
a felesége rosszul van, személyesen nem tudott eljönni,
de mivel az elvetélés még nem történt meg, kérte őt, '
hogy menjen ki hozzá Kiszomborba és csináljon vele
valamit. Miután ő Kerekesnek megígérte, hogy Kiszomborra
kimegy, Kerekes eltávozott azzal, hogy legyen
útra készen, mert félóra mulva autót küld érte.
Kerekes eltávozása után félórán belül az autó meg
is érkezett, melybe ő beszállt és azon a kiszombori szövetkezeti
vendéglő elé ment. A vendéglő előtt Kerekes
már várta. Az autóból való kiszállás után Kerekessel
özv. Magosné lakására mentek, ahol Kerekesnét ágyban
fekve találta. Kerekesné lázát megmérte, majd a
katéterrel a méhszájat újból kinyitotta és, mivel az
asszony hasgörcsökről panaszkodott, a hasát megmaszszírozta.
Ezután Kerekeséktől eltávozott. Hogy az aszszonnyal
később mi történt, nem tudja.
Kerekes Simont most már gyanúsítottként kérdeztük
ki, aki hosszú tagadás után a cselekményt beismerte.
A nyomozás során beismerésben levő Szentesinét
magzatelhajtás búntette miatt, Kerekest pedig magzatelhajtás
búntettére való felbujtás miatt a kiszombori őrs
elfogta és a szegedi kir. ügyészségnek átadta.
A szegedi kir. törvényszék Szentesinét másfélévi
börtönre, Kerekest pedig 14 hónapi fogházra ítélte.
*