Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

86
az öreget elintézzükl" Ezt a vallomását a leány olyan
átszellemült arccal és úgy tette meg, mintha álmában
beszélne. Nem tudtuk, hogy ezt a különös viselkedését
mire véljük.
Arra a felvilágosításra, hogy ismerősei előtt másképpen
mondta el az esetet, a leány nem szólt semmit,
csak sírt. Ezért kihallgatását abbahagy tuk és más úton
igyekeztünk Farkas bűnösségét vagy ártatlanságát tisztázni.
Eközben futott be egy újabb adat, mely szerint
Kerekes József kerekdombi lakos a gyilkosság utáni
napon kimosta a kabátját s éjjel valamit a kút közelében
elásott. Kerekes lakására nyomban járőr ment. Ott házkutatást
tartott és felásta a frissen temetett gödröt.
A gödörből előkerült az oda elásott - saláta, amit Kerekes
felesége a gyilkosság éjjelén lopott, de előkerült
a kimosott kabát is. Kerekesné azt állította, hogy a kabátot
azért mosta ki, mert piszkos volt. Az ellenkezőjét
egyelőre nem lehetett bizonyítani. A járőr ezután
Kerekes ruháit alaposan átnézte s annak a nadrágján,
a jobboldali részen, több és szabadszemmel is jól kivehető
friss vérfoltot talált. A vérfoltok keletkezésére
vonatkozólag Kerekes azt adta elő, hogy pár nappal azelőtt
csibéket jelölt feleségével együtt olyképpen, hogy
azoknak egyik lábujját levágták és eközben lett véres
a nadrágja. Kerekesné pedig, kit a járőr férje távollétében
kérdezett ki, azt állította, hogy a folyó évben
még nem is jelöltek csibéket s ezt bebizonyítandó,
nyomban meg is fogott egyet és megmutatta a járőrnek,
hogy az még nincsen megjelölve. Talált a járőr
ezenkivül Kerekes lakásán egy vérrel szennyezett zsebkendőt
is. E gyanúkörülmények alapján a járőr Kerekest
őrizetbe vette és Újkécskére kísérte. Kerekes a községházán
történt kikérdezése alkalmával tagadta, hogy
köze lenne a gyilkossághoz. Előadta, hogy a sértetteket
és Molnárt jól ismeri. Molnárral a mult évben - egész
nyáron át együtt dolgozott egy cséplőgépnél. A vérfoltok
keletkezésére vonatkozóan újabb kikérdezése
alkalmával sem tudott elfogadható magyarázatot adni,
emi att már ennek a tettességében is hinni kezd­
tünk. Igy más, ellene szóló bizonyítékok után is
kutattunk.
Kerekes alacsony, sovány és túlvékony fiatalember.
Ezért nyomban arra gondoltunk, hogy bejuthatott
a sértettek szűk ablaknyílásán.
Hogy a helyszínleírásban szereplő ama feltevésünk
helytállóságáról, hogy a tettesen, ha az ablakon
keresztül jutott a lakásba - különösen a vállrészen,
horzsolásoknak 'ts kell lenni, meggyőződhessünk, Kere­
kest a községi orvossal megvizsgáltattuk. A vizsgálatnál
én is jelen voltam. Amidőn Kerekes a felső testét
lemeztelenítette, legnagyobb meglepetésemre láttam,
hogy a jobbválla külső szélén több horzsolási nyom
(varrosodás) van. Az orvos szerint ezek a horzsolás ok
a vizsgálat előtt 4-5 nappal, tehát éppen a bűncselek­
mény elkövetése idejében keletkeztek. A horzsolás i
nyomok keletkezésére vonatkozólag sem tudott Kere­
kes elfogadható magyarázatot adni. Eszerint tehát most
már a szintén alaposan gyanúsítható két Borossal
együtt, hatra szaporodott az alaposan gyanúsítható sze­
mélyek száma.
Ha rossz a nyomozásnál az, hogy egyáltalán nincs
gyanúsítható személy, éppen olyan rossz, ha túlsok
van. Ereztük, tudtuk, hogy az őrizetbe vett gyanúsítot­
tak között van a tettes. De melyik az? Erre igyekszünk
most feleletet kapni.
A gyanúsítottakkal szemben a nyomozásban résztvevő
csendőrök mindegyikének kialakult valamilyen
véleménye. Osszeültünk, a nézeteket megvitattuk és
elhatároztuk, hogy a nyomozásban résztvevő csend­
őröket és polgári ruhás nyomozókat két csoportra osztjuk:
Az egyik csoportnak feladata volt a gyanúsí­
tottak bűnössége mellett, a másik csoportnak pedig
a gyanúsítottak ártatlansága mellett szóló adatokat
g'yüjteni.
87
•