Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

66
A felsoroltak közül Terebes volt az, akiben a köz­
vélemény a bűncselekmény tettesét látta. Bár valóban
sok gyanús körülmény szólt ellene, miután alibijét a
nyomozás a legszigorúbb ellenőrzéssel tisztázta, mint
gyanúsítottat el kellett ejteni. Igen gyanús volt Gerő
szerepe is. Az ellene irányuló gyanút csak fokozta az
a körülmény, hogy elszánt, mindenre képes egyénként
volt ismeretes, aki már büntetve is volt s állandóan
szokásos bűntettesekkel és gyanús egyénekkel tartott
fenn barátságot. Egyik szokásos bűntettes barátjá a
gyilkosság délutánján a lakásán is volt, mindezek dacára
azonban nem lehetett ellene a gyilkosság tényét
alátámasztó komoly adatot beszerezni. Ugyanígy nem
lehetett Török ellen sem, míg Nemes Imre, ki bár beismerte
a gyilkosságot, nem vétetett komoly gyanúsítottként
számításba, mert sem véres ruha, sem véres
eszköz, sem pénz nem találtatott nála, már pedig ezek
függvényei voltak a gyilkosságnak.
Mindezekből kifolyólag a helyzettel ismerős egyéneket
el kellett ejteni, erre irányuló feltevések mind
megdőltnek látszottak. A tejet hordató egyének között
puhatolás folyt ugyan még, de ezek egyike ellen sem
merült fel olyan adat, amely az ellenük irányuló komoly
gyanúra alapul szolgálhatott volna.
Megejtetett a nyomozás Pápai ingatlanügynök és
annak Lantos nevű fogadott fia után is, de azokkal
szemben sem merült fel komoly gyanú, ezenkívül az
alibijüket hozzátartozói egybehangzó előadással igazolták.
Az idegen egyének után bevezetett nyomozás sem
járt eredménnyel. A zsebkendőt senki sem ismerte
fel. A gyilkosság idöpontja körüli időben több egyént
láttak a helyszín mellett vezető úton, de ezekről az
érdekeltek nem tudtak olyan személyleírást adni, amelyek
alapján el lehetett volna indulni. Csupán egy Jakics
nevű bádogos kilétét lehetett megállapítani, de
hosszabb nyomozás után annak szerepe is tisztázást
nyert.
Nem vezetett eredményre a kocsmákban, üzletek­
ben költekező, valamint bankokban adósságot fizető,
kamatot törlesztő egyének után való puhatolás sem
úgy, hogy anyomozásnak egy héttel a gyilkosság után
még nem volt határozott gyanúsított ja.
A nyomozás ennek dacára lankadatlan erővel
folyt tovább a hozzátartozók és ismerősök körében és
idegenek után egyaránt. Ennek hamarosan meg is volt
a foganatja. Ugyanis február hó 22-én a Gerébi-kert
környékén lévő telepekre helyi rendes szolgálatba ki­
vezényelt járőr arról értesült, hogy az egyik kocsmá­
ban 4 egyén szórakozik. A járőr azonnal a kérdéses
kocsmához ment, ott azonban már nem találta meg
az illetőket, mire abból a feltevésből kiindulva, hogy
bizonyára másik kocsmában iddogálnak tovább, be­
járta a többi kocsmákat is, s végűl sikerűlt is őket
megtalálnia. Azonnal igazoltatta őket. s miután a ná­
luk lévő pénz holszerzését kellőleg bizonyítani nem
tudták, hármat őrizetbe vett közűlök és az éjszakára
való tekintettel, a debreceni rendőrkapitányság fogdá­
jába kísérte be őket. Ott reggel az illetőkről a nyo­
mozó alosztály daktiloszkópusa ujjlenyomatot vett fel
s azokat a helyszínen talált ujjnyommal összehason­
lította.
Az összehasonlítás meglepő eredménnyel járt.
A daktiloszkópus ugyanis megállapította, hogy a hely­
színi ujjnyom az őrizetbe vett egyének között lévő
Éri Sándor foglalkozás nélkűli napszámos bal közép­
ujjnyomával azonos. Már rövid vizsgálat után is 12
azonossági pontot tudott a daktiloszkópus a két ujjnyomon
kimutatni. Ez a megállapítás a nyomozásban
döntő fordulatot jelentett. Kétségtelenül mutatta
ugyanis a járőröknek, hogy Erinek a gyilkosságban
szerepe van. Ezt a megállapítást az őrizetbe vettek ki- ·
kérdezése igazolta is, mert egyikük, a lelkére való be- .
5*
67