Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

80
tébolydába kerülése előtt szerzett, körülbelül 4000 pen­
gőt érő ingatlanából pedig János nevű fiát ugyanakkor
1000 pengővel kifizette. Ezt az 1000 pengővel kifizetett
anyai részt szintén Dezsőre iratta.
Id. Boros és leánya télen-nyáron gyapjúból font
szűrruhában járt, amit id. Boros maga készített. Más
ruhájuk nem is volt. A velük egy házban lakó Dezső
nevű fiát is arra akarta id. Boros kényszeríteni, hogy
ilyen szűrruhát viselj en. Dezső azonban erre nem volt
hajlandó. Emiatt többször össze is tűzött édesatyjával.
Dezső - mivel atyja nagyon szűkmarkú volt -
atyját többször meglopta olyképpen, hogy a kötegben
volt papírpénzből egy-egy darabot kivett s helyére for­
galmon kívűl lévő papírpénzt tett. Ezt bátran tehette,
mert atyja nem látott, csupán a kötegben levő darabszámokat
tartotta nyilván, anyja pedig nem értett a
pénzhez. Dezső ilyenképpen körűlbelül 600 pengőt lo­
pott el atyjától, amíg azt ismerősei fel nem világosítot­
ták. Id. Boros ezután a fiát lopásért az őrsön feljelen­
tette, de később kiegyezett vele. Dezső az ellop ott pénz
megtérítése fejében átengedte atyjának a Jánostól 1000
pengőért atyja által megvásárolt és nevére iratott in­
gatlant. Ez időtől kezdve azonban id. Boros nem bízott
a fiában. Ezért kényszerítette is őt, hogy nősüljön meg
és hagyja el az apai házat. Dezső meg is nősült és 1937
őszén feleségével együtt Nagykőrösön levő birtokára
költözött. Ezután már Dezső is ellensége lett atyjának és
többeknek kijelentette, hogy atyja nem érdemli meg,
hogy a föld a hátán hordja.
Id. Boros ezután egyedül maradt leányával. Ettől
az időtől kezdve még visszavonultabb életet éltek.
Közvetlen szomszédokon és Molnár Ferencen kívül
mással nem, vagy csak lakásukon kívül érintkeztek.
Meghitt szomszédjaikat és Molnárt is csak előzetes dö­
römbőlésre engedték be a nappal is zárt utcai kisajtón .
Éjjelre pedig az utcai kisajtón kívűl, a lakás elzárás ára
szolgáló konyhaaltót is állandóan zárva tartották, még
I
pedig retesszel. Igy a lakásba ál- vagy hamiskulccsal
nem, legfeljebb betörés útján lehetett bejutni.
Id. Boros az időközben megtakarított pénzt, állítólag,
hogy fiai el ne lophassák, Molnár Ferenccel tétette
a takarékba olyképpen, hogy betevőként Molnár
szerepelt, de a könyvbe be volt jegyezve, hogy a Mol­
nár a pénzt id. Boros részére helyezte takarékba. E
könyvet Molnár őrizte.
Id. Borosnak és leányának haragosaik nem voltak.
Ismerőseik és szomszédjaik - Molnáron kívül - jómódú
idősebb emberek, kiket a gyanú leghalványabb
árnyéka sem érhetett.
Elmondták még a tanuk azt is, hogy id. Boros a fe­
leségével együtt szerzett 4000 pengőt érő ingatlant s
azt, ainit ezután szándékozott gyüjteni, Rozália nevű
leányára s így közvetve arra akarta hagyni, ki leányát
az ő halála után eltartja. Rozália gyámjául Molnár Ferencet
szemelte ki. Molnár a tanuknak ezt az állítását
megerősítette.
A tanuktól egyelőre többet nem sikerült megtudnunk,
de azért éreztük, hogy egyes részletek tisztázása
után mihamar a tettes nyomára akadunk. Ezért a rendelkezésünkre
álló adatokat alapos bírálás alá vettük,
melynek alapján arra a meggyőződésre jutottunk, hogy
id. Borost és leányát csak János vagy Dezső nev ű fia
bosszúból gyilkolhatta meg. Anyagi érdekből a gyilkosságot
ugyancsak János vagy Dezső, esetleg Molnár
követhette el.
Ezt a feltevésünket arra alapítottuk, hogy id. Boros
ról mindenki tudta, hogy zsugori, de azt is tudták,
hogy megtakarított pénzén a közelmultban földet vásárolt.
Azóta összegyüjtött pénzét pedig takarékban
tartja, mert ezt Boros maga is, de Molnár is nyiltan
hangoztatta. Igy olyan, aki anyagi helyzetüket ismerte,
anyagi érdekből nem gyilkolta meg az áldozatokat. Ismeretlennek
pedig nem jutott volna eszébe anyagi érdekből
éppen Boros Jánosékhoz betörni és azokat meg-
Tanulságo. nyomozá.ok. lll. 6
81