Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

62
nem volt. Uvegjén a daktiloszkópus - alapos vizsgálat
után - ujjnyomokat fedezett fel, melyeket azonnal
biztosított.
c) Az utcára nyíló ablakok közötti fiókos szekrény
tetején egyik csészében 100 pengő volt. A pénzt
kb. egy héttel a gyilkosság előtt a sértett neje tette
oda. A szekrény egyik fiókjából egy disznóöléshez
használt nagy kés hiányzott. E kés az ágy mellett álló
padon volt.
d) A ruhásszekrényben elhelyezett ruhák érintetlenül
megvoltak. A szekrényből azonban a tejeladás
napi bevételéből származó 8 pengő aprópénz hiányzott.
A pénz egy kis orvosságos dobozban volt s azt az elhalt
neje állandóan e szekrény felső részének .. egyik
sarkában eldugva tartotta.
e) Más említést érdemlő elváltozás a lakásban
nem volt.
5. A ház környékén eszközölt kutatás nem vezetett
eredményhez s ott semilyen tárgyai vagy eszközt
nem lehetett találni, amely a cselekménnyel kapcsolatba
hozható lett volna. A járőrök a közeli kutakat
is kimerették, de érdemleges tárgyat azokban sem
találtak.
A helyszíni szemle napján a törvényszéki orvostani
intézetben a holttestet felboncolták. A boncolás
megállapította, hogy a sértett halála fulladás következtében
állt be s azt a nyaknak ismételt szorongatása, az
orrnak és szájnak befogása idézte elő. A nyakon a fojtogatás
nyomait kívülről nem lehetett ugyan látni, de
a belső vizsgálatnál a nyakizomzatban taIalt számos
véres beszűrődés ezt kétségtelenül mutatta. A tettes
által a nyakra gyakorolt nyomás következtében a
pajzsporc szarva is letörött, E törés nem járt vérzéssei,
ami azt mutatta, hogy a tettes a fojtogatást a halál
beállta után is folytatta.
A fejen volt sérülések csak felületes ek voltak s
a koponyacsontot nem sértették. Orvosi vélemény sze-
rínt ezek a halálra befolyással nem voltak, s rövid
nyéllel bíró, tompa felületű eszköztől származónak lát­
szottak.
A helyszíni szemle és a boncolás adataiból a nyo­
mozás szokásos 8 kérdésére (ki, mit, miként, mivel,
mikor, hol, miért és kivel) a következőkben lehetett
feleletet nyerni:
Gyilkosság történt s azt 1937. évi február hó 15-én,
17 óra 30 és 19 óra közötti időben sértett lakóházának
udvarán, a holttest feltalálási helyén akként követték
el, hogy a sértettet az istállóba való menetelekor rab­
lási szándékkal megtámadták, fejbeütötték, majd a
földre tt!perve, megfojtották. Azután a lakószobába bemenve,
il szalmazsákot felhasít ották és az abban, valamint
a szekrényben elrejtett 1108 pengőt megkeresve,
elvitték.
Azt, hogy a tettes ek hol jöttek a helyszínre és
hol távoztak el a helyszíni szemle során, nem lehetett
kétséget kizárólag megállapítani. Kísérlet szerint a
kapu ajtaját a kapufélfa visszahúzása által ki lehetett
ugyan nyitni s eredeti helyzete szerint be lehetett
zárni, de különösen a bezárás körülményesnek látszott.
A kerítésül szolgáló élő sövényen behatolási nyom
sehol sem látszott, ezen helyeken kívül pedig csak az
elhalt . vejének, valamint szomszédságában lakó sógorának
udvarán keresztül lehetett sértett házába bejutni.
A legfontosabb kérdésre, hogy ki követte el a cselekményt,
a helyszín 'és a boncolás csak általános természetű
következtetésre szolgáló adatokat nyujtott.
Ezek közül legfontosabbnak az látszott, hogy a cselekményt
a helyzettel és a viszonyokkal ismerős egyén
követhette el, mert csak ilyen ismerhette a pénz rejtekhelyét.
Az adatok arra mutattak még, hogy a tettes
elszánt és vakmerő lehetett, mert a gyilkosságot a
kora esteli órákban hajtotta végre, az illetőt az elhalttal
szemben harag vagy bosszú is vezérelhette, mert
63