Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

26
A gyilkosság után hazaérkezve, a pénzt az istállóban
elrejtette, majd nyugodtan lefeküdt. Reggel korán
felkelve, első dolga volt a bűnjelek megsemmisítése.
Ezért a kemencébe befűtött és ott a véres fejszenyelet
elégette, majd a fejszét a kertben elásta. Miután a
pénzt sem vélte elég biztos helyen, felvitte az istálló
padlására s a tapaszt felbontva, egy csészébe beletette
és betapasztotta. Csupán 180 pengőt vett magához,
mert úgy vélte, hogy ennek elköltése nem lesz feltűnő.
A többit csak akkor akarta felhasználni, mikor az ügyben
a nyomozást befejezik. A betapasztást oly ügyesen
csinálta, hogy annak nyoma egyáltalán nem látszott
s a pénzt a házkutatás során csak bemondása
után találták meg.
A gyilkosság elkövetését reggel feleségével is kö­
zölte, aki azonnal Pápaiék lakására sietett, hogy férje
állításának valódiságáról meggyőződést szerezzen. Odaérkezve
már nagy tömeget talált, amit férjével közölt,
mire az a véres ruháját kimosta és a kutyaólba a kutya
alá tette, mert adott esetben azzal szándékozott véde­
kezni, hogy azt a kutya vérezte össze.
A további nyomozás során előkerült az eltűnt óra
s a véres fejsze is s így nem fért kétség Buzás tettessé­
géhez. Nevezett kötéláltali halálra ítéltetett, felesége
pedig orgazdaság bűntettéért 10 hónapi börtönbünte­
tést kapott.
*
A leirt nyomozás iskolapéldája a nagy körültekin­
téssel, alapos szaktudással, fáradhatatlan buzgalommal
és rendkívüli szívóssággal véghezvitt nyomozásnak. A
mindenre kiterjedő részletességgel megtartott helyszíni
szemlétől kezdve a helyszín adataiból vont következ­
tetéseken s az azokból felállított feltevéseken át egé­
szen a gyanúsított kikérdezéséig és beismerésre bírá­
sáig, mintaszerű volt a nyomozás. S hogy mégis egy-
két dolgot kiemelünk, azért tesszük, mert szeretnénk,
ha olvasóinknak az tanulságui szolgálna.
A helyszín - mint mondani szokás - beszél,
így sohasem lehet mellőzni annak alapos megszem­
lélését, mert ezáltal már nyomozásunk kezdetén vég­
zetes hibát követünk el és olyan adatoktól foszthat­
juk meg magunkat, melyek eredményhez vezetnek
bennünket. -Nem lehet ok a megszemlélés mellőzésére
a helyszín megváltoztatott állapota sem, mert a gya­
korlati életben legtöbbször ezzel az esettel állunk
szemben. A bűncselekmény t felfedezők s a kíváncsiak
- mire a járőr odaér - rendszerint összetaposnak
mindent, ez esetben sem szabad visszariadni, hanem
meg kell állapítani a helyszínnek a cselekmény előtti,
cselekmény utáni s az általunk talált állapotot s ezek
figyelembe vételével ejtsük meg helyszíni szemlénket.
Igy történt ez fenti esetben is, miként láttuk,
a helyszín adatai nemcsak az elkővetés időpontjára
s a bűncselekmény véghezvitelének módjára, hanem
a tettes re vonatkozólag is értékes útmutatással szolgáltak
Sohasem szabad abba a hibába esni, hogy csak a
helyszíni szemlével törődünk s annak befejeztéig más
irányú . intézkedéseket nem teszünk. Sok esetben egy
alapos helyszíni szemle hosszabb időt vesz igénybe,
nagy hiba volna tehát, ha a szemlével egyidőbeh más
irányban is nem folytatnánk puhatolásokat. Különősen
nagy hiba lenne a idegen egyének tettességénél, mert
ezáltal menekülésükre olyan előnyt adnánk, amit később
nehéz lenne behoznunk.
Eppen ezért már a nyomozás -kezdetén tervszerűen
be kell osztani a munkát s míg a nyomozó alosztály
játőrei a helyszíni szemlét végzik, addig az őrsbeli
járőrök egyikének az áldozat viszonyai, a másiknak a
községben megfordult idegenek stb. után kell puhatolni,
hogy midőn a helyszín adatait összegyüjtöttük,
a többiekkel kiegészítve, nyomozásunknak határozott
•
27