Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

78
kitárt szobaajtón keresztül a szobába jutott. Ekkor
látta, hogy id. Boros ágyában a szalma fel van dúlva
s hogy úgy id. Borosnak, mint leányának csizmái -
amiket pedig azok a lábukon szoktak viselni - az ágy
alatt vannak. Ez a körülmény feltűnt neki, dacára, hogy
hozzá volt szokva ahhoz, hogy Boroséknál állandóan
nagy rendetlenség szokott uralkodni. Ezért átment a
közelben lakó Molnár Ferenchez, ki a sértettel a leg­
jobb baráti viszonyban élt és a sértettek földjét felesbe
bérelte. Havas arra gondolt, hogy Molnártól cl sértet­
tek hollétére felvilágosítást kaphat. Molnárék azonban
a sértettek hollétéről semmit sem tudtak. Ezért Molnár­
ral és annak feleségével elindultak a sértettek lakására,
hogy azokat felkutassák. Molnár Ferenc előre sietett
és a sértettek közvetlen szomszédságában lakó özv.
Bíró Józsefnét és Zub Mihályt hívta, hogy menjenek
vele id. Boros lakására, mert azzal és leányával bizto­
san történt valami s ő tanuk nélkül nem akar a lakásba
lépni. Ozv. Bíróné és Zub, Molnárral s a közben oda­
érkezett Havassal és Molnárnévai együtt a sértett la­
kásába ment. Molnár elsősorban is az udvaron nézett
szét. Elhaladt a lakás előrésze előtt s a ház belső vé­
géhez ment. Itt észrevette, hogy a két ablakszárny a
ház végéhez van támasztva s hogy az egyik ablakfiók
ki van törve, az ablak pedig belülről subadarabbal be
volt takarva. Molnár a subadarabot az ablakból félre­
tolta s ekkor látta, hogy id. Boros és leánya a kamrában
agyonverve fekszik. Molnár ezután az őrsön jelen­
tette az esetet, minek alapján a nyomozás megindult.
A bűncselekmény felderítése érdekében elsősorban
is arra a feltevésre igyekeztünk felvilágosítást
kapni, hogy a gyilkosságot:
1. bosszúból,
2. anyagi érdekből, vagy
3. más bűncselekmény (pl. erőszakos nemi közösülés)
leplezése céljából követték-e el.
Ezekre a pontokra a meggyilkoltak anyagi hely-
zetének, életkörülményeinek, baráti (társadalmi) vizonyaiknak
és magánéletüknek részletes felderítésével
igyekeztünk adatokat szerezni. Ebből a célból több tanut
kikérdeztünk. A tanuk előadásából a következőket
állapítottuk meg:
Id. Boros Jánosnak, ki 1859-ben született, 1906-ban
a felesége, mint elmebajos a bajai elmegyógyintézetbe
került és ott is halt meg, 6 évvel ezelőtt, 1932ben.
Id. Boros János és felesége házasságából 1888-ban
egy gyengeelméjű Rozália nevű leány, 1894-ben pedig
egy János nevű fiú született. Született id. Borosnak
ezenkívül 1905-ben Rozália nevű leányától egy Dezső
nevű fia is. Id. Borosnén férje és Rozália nevű édesleányának
viszonyából származó gyermek születése
után tört ki az elmebaj. Id. Borost a bíróság 190,6-ban
vérfertőzésért 3 évi börtönre ítélte. Büntetésének kitöltése
után hazajött s ez időtől kezdve meggyilkolásáig
vadházasságban élt Rozália nevű gyengeelméjű leányával.
János nevű fiát, ki akkor már 14-15 éves volt,
elűzte a háztól, mert az többször szemére vetette leányával
való viszonyát. A háztól elűzött fiú szobafestő
mesterséget tanult s abból tengeti hányt-vetett életét.
Edesatyja házához évente csak két-háromszor látogatott
el. Atyja minden alkalommal hidegen fogadta. Igy
János - látogatásai alkalmával csak percekig, legfeljebb
félóráig tartózkodott atyja lakásán.
Id. Boros fiatalabb korában, mint kőműves-segéd
tagja volt az Országos Társadalombiztosító Intézetnek.
1914-ben, építkezés alkalmával, elvesztette egyik szemevilágát
és a másik szemének látóképessége is erősen
csökkent. Ezért a Társadalombiztosító Intézet id. Borosnak
havonta 70 pengő nyugdíjat folyósított. Id. Boros,
kit a községben zsugori és dicsekvő embernek ismertek,
a nyugdíj ából megtakarított pénzén 1934-ben
Nagykőrös határában 14 hold földet vett 8000 pengőért.
Ezt a földet teljes egészben Rozália nevű leányától
született Dezső nevű fiára iratta. A feleségével annak
79