Untitled - Magyar Királyi Csendőrség

76
vevő két méter magas deszka- és léckerítés mentén, a
laza talajban lábnyomokat találtunk. Ez arra mutatott,
hogy a tettes az utcai kisajtón keresztül juthatott
a lakásba, melynek udvarra nyíló szobaajtaja szintén
nyitva volt.
A konyhából nyíló kamra ajtaja függő lakattal
be volt zárva. A záron erőszak nyomai nem látszottak.
A kamarában a földön feküdt id. Boros hullája
nagyterjedelmű vérfoltokkal körülvéve, fején, arcán
több kisebb-nagyobb, alvadt vérrel borított nyiltsebbel.
A kamra kertfelőli végében pedig a falnál álló
szüretelőkádban meztelenül, hanyatt feküdt Boros Ro­
zália hullája. Ennek is az arcán, fején több, alvadt vérrel
borított nyíltseb volt. Fülei és szájaszélének jórésze
hiányzott. Látszott, hogy vagy patkányok, vagy macskák
rágták le.
A konyhában, a földön egy 83 cm hosszú, véres
baltanyelet találtunk.
A kamra ablakának befelé nyíló, mindkét üvegezett
szárnya le volt véve és kívül, a ház bélső végéhez
volt támasztva. Az ablakon vékonyabb fajta vasrács
is van.
A tettes az ablakfélfát késsel megfaragta. Az így
keletkezett nyílás szélessége, a vasrács és a megfaragott
ablakfélfa között 19, magassága pedig 32 cm.
A nyílás környékén horzsolási nyomok nem látszottak.
A megfaragott ablakfélfa a faragás helyén, két
helyen kis terjedelemben vérrel szennyezett.
A hozzátartozók megérkezése előtt nem lehetett
megállapítani, hogy a lakásból milyen tárgyak hiányoznak,
de az látszott, hogy a tettes a lakásban kutatott,
mert id. Borosnak az utca felőli szobában lévő
ágya üres, a szalma és a rajta lévő néhány rongydarab
fel van dúlva.
A kamrában, ahol a hullák feküdtek, a hullaszag
még alig volt érezhető. A hullák merevek voltak. Ezek-
ből arra lehetett következtetni, hogy a gyilkosságot
48-72 órán belül követték el.
A helyszínen nyert adatokból arra következtettünk,
hogy a tettes, ki a megfaragott ablakon keresztül
juthatott a lakásba, áldozatait úgy csalhatta ki a
szobából, hogy a kamrában zörögni kezdett. Nézetünk
szerint a tettes ezt azért rendezte így, mert az utcai
szobában nem merte a cselekményt végrehajtani. Fél­
hetett attól, hogy a zajra valaki a segítségükre siet.
De nem tartottuk kizártnak azt sem, hogy az áldozato­
kat valamelyik jó ismerős ük, vagy hozzátartozójuk
gyilkolta meg, aki rendes úton juthatott a lakásba és
az ablakot csupán félrevezetésül faragta meg. Ezt az­
zal magyaráztuk, hogy az ablakon lévő nyílás oly szűk,
hogy azon csak nagyon vékony ember, úgyszólván
csak gyermek mászhatott keresztül. Feltételeztük azt
is, hogy a tettes en, ha az ablakon keresztül jutott a la­
kásba, különösen a vállrészen kisebb-nagyobb horzsolásoknak
is kell lenni.
A helyszínelés befejezése után azt tisztáztuk, hogy
a bűncselekmény t ki és milyen körülmények között fedezte
fel, mert arra számítottunk, hogy a felfedezés kö ­
rülményeiből s a felfedező előadásából is meríthetünk
adatokat a tettes kilétére vonatkozólag. Ezzel kapcsolatosan
megállapítottuk a következőket:
Id. Havas András, a meggyilkoltak szomszédja,
április 27-én, 15 óra tájban átment a meggyilkoltak lakására.
Az utcai kisajtóhoz érve, azon dörömbölni kezdett,
mert tudta, hogy sértettek még nappal is állandóan
zárva és bedrótozva tartják az utcai kerítés kisajtaját
s azon keresztül idegent nem, csak meghitt
szomszédaikat és ismerőseiket engedték be. Havas dörömbölésére
a lakásból senki sem jött ki. Erre Havas
- szokásától eltérően - megkísérelte a kisajtót benyitni.
A kisajtó benyílt s így Havas azon keresztül az
udvarra, az udvarról pedig a félig kitárt konyhaajtón
keresztül a konyhába, onnan pedig az ugyancsak félig
17