Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I. kötet 7. rész (cáfol — cvillig) - MEK

Szk: ~ bölcső díszesen faragott, festett bölcső.
1749 Eg y csifra (1) Bőltső [Ks gr. Petki Borbára
osztozásbeli része]. 1820: a' Nehai Báró Ur az
Urffi kōrūl mindent meg tŏtt ., mindgjárt
^zifra Bőltsőt tsáltatott [Várfva TA; JHb 18
ß nszujok Anna Matzodi Szamuiláné (70) vall.] *
£ balta díszesen kovácsolt fokosféle. 1736 Az
If jn legények, az kiktől kitölt, viseltek ezüst
ara nyos tollas buzogánt, bársonynyal volt borítva
nyele ., az kitől penig olyan ki nem tőit, vas
buzogánt viselt, az nyele ezüstös aranyos volt
n emelyek penig hasonló nyelű vagy czifra baltát
Va gy csákánt viseltenek [MetTr 349] ~ condra
rö vid, díszes szűrféle. 1796 fekete magyaros czifra
j^ondrája, magyaras farkas csizmája [DLt nyomt.
*1J ~ guzsaly díszesen faragott guzsaly. 1711
1 Matolás Cziffra Gusaly 6//- [Ap. 5 Apor
P „ ét er lelt.] ~ kozsók díszesen hímzett bőr-fels
Şkabát. 1816 Bodonbol tizen egj font tsepütt
^ttek ha a szolgálo azt akarja hogy tzifra ko-
??kja legyen ugy fonya meg betsületesen [Kv;
gr. Korda Anna ut.] ~ ködmön díszesen
?hnzett, rövidebb-hosszabb bőr-felsőkabát. 1742:
^°gadtam Füzesi Máriát lészen fizetése e
? 2e r(int) Egj czifra kōdmōn, egj szála fersŏ
[M.köblös SzD; RLt Rettegi István, DiarOec.
ſJ "X* ~ mente rövid, zsinórozott, panyókára vetve
^selt felsőkabátféle. 1749 Szidták eò kglmét
°gj mit verekedik ha mi nem lettünk volna
0l t, de a' Czifra mentét az ö kglme hátán megszabok
volna [Szentbenedek SzD; Ks].
Sz n . 1727 Czifra aliás Mathé János (jb) [Mezőid
MT; Berz. XV/21]. 1799: Czifra Aniska Balog
Wrgyné (40) [Szentháromság MT; Sár.].
Ha. 1847/1848 a' Czifra kertbe (sz) [Szentae
meter U EHA].
pompás; luxos, fastuos, pompos; prächtig.
'36: az lakodalom napján az fejedelem czifra
Ö rökszerszámos lora ülvén, felesed magával megin-
?mt az kastélyból [MetTr 338]. 1780 Cserei ..
°udotta nékem a , hogy már szóba vették melly
Şazdagon ruházza s tzifrázza a Feleségit, ezt
s
mondván beszéd közben: mi gondja réá
pár kinek s mi baja vélle, a magaméból tsináls
at otn de még azután tzifrábbakat tsináltatok,
v ont aranyba jártatom mert vagyon modom
•Jenné [Bethlen SzD; BK.
a A vallomástevő:
ji^ana Érsekújvári conjunx Stephani Butzi
eifrábban pompázóbban; mai împodobit; geziera
J^^erencziné
ufgeputzter. 1748 most sokkal czifrábbán
Aszsz(onyo)m, mint az előtt [Torda;
elfrálás díszítő faragás; sculptare ornamentală;
rnamentale Schnitzerei. 1646 Anno 1646 Die
í, Április Convenialtam az Képfaragó Illies a
ratnyai az predicalo szeknek cifralasara, Egyk
r Syk tablanak meg kezitthesere mind alabastr
p°m kövei együt f 7 d 0 prebendat napjaban
1' eytel bort 1 eytel sert, es etelt az ŏh Kigyelme
Aztalanal [Kv; AsztCJk 66a.
név fölé írva: Elias Nicolaj],
cifrán
a Más kézzel a
E bejegyzés a kv-i Farkas utcai református templom ma is
fennálló reneszánsz-szószéke felső tábláinak faragtatására vonatkozik;
a talapzatot Bethlen Gábor faragómestere, Kőmíves
Benedek készítette.
cifrálkodhatik cifrán öltözködhetik, pompázhat;
a se putea îmbrăca luxos/pompos; sich aufputzen
können. 1770: Hallotté a' Tanú azon embertől
olj ditsekedést, hogy költhet, Vásárolhat czifralkodhatik,
s kŏltsŏnŏzhet másnak, mert kitelik
az olosz ur pénzebői ? [H; BK sub nr. 1017].
cifrálkodik 1. cifrán öltözködik, a se îmbrăca
luxos/pompos; sich aufgeputzt anziehen. 1793:
Csernátoni egy Urnák . . azt beszéllette S.V.
hogy ő B. Bánffi Esthertől a' farka után tzifrálkodik
's ruházkodik [Koronka MT; Told.].
2. ? latorkodik, kurválkodik, szajházik; a fi
crailîc, a se curvi; sich schurkisch benehmen.
1788 A' Cuptával megnyomorodtunk . Ahozis
volt eddig gustussa, hogy tzifrálkodjék Szebenb(en),
s korhelkedjék a' maga inyen valókkal
[Kercsesóra a F; TL. Málnási László ref. főkons-i
pap gr. Teleki Józsefhez. — a Opra- v. Strezakercsesóra,
de melyik, a hiányos tn-jelzés miatt nem
dönthető el].
cifrán díszesen; pompos, luxos; verziert. 1679:
Vagyo(n) az Erkélyb(en) Alaknak való, czifran
czinalt s festet, superlatòs nyoszolya nro 1 |
Tornácz. Ez mind végig vagyo(n) az házak előtt;
mellyis kőnyőklős Kar fajaval együtt, mind véghig
partazatos deszkaval buritott, kívül czifrán festett
[Uzdisztpéter K; TL. Bajomi János lelt.].
1726 (A) belŏll szenelŏ kemencze tŭz helly
párkánya fából van czifrán tsinálva, és az szegelete
vas kaptsokkal őszve kaptsolva [Görgény MT;
Born. G. VII. 23]. 1731 az Kis Aszszonyokot ..
igen Cziffrán nem tartották, néha szűkőlkőtte(ne)k
is mint sem bővőlkődtenek [Marossztkirály MT;
Berz. 13. III. 15]. 1736: Abban az időben a nagy
fő nemes asszonyoknak rása szoknyája volt
Ám lakodalomban s nagy solennitásokban öltözettek
magok rendek szerént czifrán, minden nap
megérték az rása szoknyával | az legény az környűlállóknak
térdet hajtott, czifrán, kardosan,
lódingoson az leányhoz ment b [MetTr 376, 344.
a A fejedelemkorban. — b A kézfogón]. 1745:
az kapu vastag tölgyfákból faragott és cifrán
készülve áll három talpakon [Kraszna Sz; ETF
108. 16]. 1754: A kúriára nyílik jó zsendelyes
fedél alatt erigáltatott, cserefa melyékű, cifrán
kimetszett, megfestett, munkás, egy rendbeli
galambugos kapu [Vice SzD; i.h. 17]. 1761 Diófa
deszkából tzifrán párkányozott három Ajtóra való
ujj táblák [Szászvessződ NK; JHb XXIII/31.
28—9]. 1763: (Az udvarházhelyre) vastag csere
fákból faragott, s cziffrán ki mettzett, Veres festésű
galambugos Zsendelly fedél alat lévő kapu Zábék
kőzött csere hevederekhez Lapos fejű vas szegekkel
... szégzett ... Kapu szolgál be [uo.; i.h. 197],
Erdélyi magyar szótörténeti
í'