EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>EGÉSZSÉGTUDOMÁNY</strong>, <strong>LVI</strong>. <strong>ÉVFOLYAM</strong>, <strong>2012.</strong> <strong>4.</strong> <strong>SZÁM</strong> 2012/4<br />
félszeg eljárás fölött a hygiéne már jó ideje pálczát tört”. Ami pedig a tisztiorvosi<br />
tanfolyamot illeti, azt két évre tervezte, elméleti előadásokkal és gyakorlatokkal, amelyek<br />
tematikáját is kidolgozta. Jól tudjuk, hogy elgondolásainak megvalósulását már nem érhette<br />
meg.<br />
A halálát követő években azonban egyre inkább felerősödtek azok a kritikai észrevételek,<br />
amelyek a törvény további hiányosságaira hívták fel a figyelmet. Az első kifogás az volt, hogy<br />
bár a központi vezetés állami volt, tekintettel az általános közigazgatás önkormányzati<br />
jellegére, gyakorlatilag az egészségügyi közigazgatást is az önkormányzati szervekre bízták,<br />
így a közegészségügyi követelmények megvalósítása a törvényhatóságok és a községek egyedi<br />
belátásától függött. További probléma, hogy mind a járásorvos, mind a tisztifőorvos<br />
választott tisztviselő volt ezért függő viszonyba került a törvényhatósági bizottság tagjaitól<br />
azok rokonságától, vagy pártjaiktól. Nagy hiányossága volt a törvénynek az is, hogy a vezető<br />
orvostisztviselőket nem ruházta fel intézkedési, hatósági jogkörrel.<br />
A magyar tisztiorvoslásnak ismét nagy szerencséje volt, mert az első világháború és<br />
Trianon után néhány évvel Johan Béla kezébe került az irányítás, aki legfőbb céljának azt<br />
tűzte ki, hogy megvalósítsa Fodor József elképzeléseit és kijavítsa az 1876 évi törvény<br />
jogosan kifogásolható hibáit. Az ő szellemében teremtette meg az Országos Közegészségügyi<br />
Intézetet és tette a magyar járványügy fellegvárává, de evvel egyidejűleg megkezdte a vidéki<br />
városokban az OKI-fiókállomások szervezését is. A falu népének jó ivóvizet adott,<br />
ugyanakkor lehetőséget biztosított táplálkozás- és élelmezés-egészségügyi vizsgálatokra. A<br />
Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálattal és a védőnői hálózat megteremtésével az anyákat<br />
és csecsemőket, az iskoláskorúakat, a szegényeket, a gümőkórosakat és a nemi betegeket –<br />
egyszóval az oltalomra szorulókat és gyengéket támogatta. Mindezeket megkoronázta az<br />
1936 évi IX. t.c., a hatósági orvosi szolgálatról, amely a tisztiorvosokat állami<br />
tisztségviselőkké tette. Ezzel több, mint egy évszázados törekvés valósult meg, s ennek révén<br />
a tisztiorvosok a törvényhatóságoktól függetlenné váltak, kinevezésüket maga a<br />
belügyminiszter intézte.<br />
Ebből az időből való Johan Béla híres köszöntője, amely ma is vezérfonala a tisztiorvosi<br />
hivatásnak: „A tisztiorvos a közegészségügyi munkának ne csak hivatalnoka, de apostola is<br />
legyen, aki az apostolok türelmével, szívósságával és fanatizmusával küzd a nép<br />
egészségéért. Ne feledje, hogy természetesen szüksége van pénzre, de még több tudásra, és<br />
különösen sok emberszeretetre, ha feladatát el akarja látni”. Végül röviden meg szeretném<br />
jegyezni, hogy a tisztiorvosi kar másik alapvető követelését: a hatósági jogkör megadását még<br />
Johan Bélának sem sikerült kiharcolnia.<br />
A második világháborút követő évtizedekben a tisztiorvosi rendszert az állami<br />
közegészségügy-járványügyi felügyelet váltotta fel. A tisztiorvosok felügyelők, nem orvos<br />
10