16.06.2014 Views

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>EGÉSZSÉGTUDOMÁNY</strong>, <strong>LVI</strong>. <strong>ÉVFOLYAM</strong>, <strong>2012.</strong> <strong>4.</strong> <strong>SZÁM</strong> 2012/4<br />

Multirezisztens kórokozók által okozott kórházi járványok<br />

Böröcz Karolina, Szőnyi Andrásné<br />

Országos Epidemiológiai Központ Kórházi Járványügyi Osztály<br />

Cél: az NNSR járvány adatbázisába 2003-2011 között bejelentett specifikus járványok leíró<br />

epidemiológiai jellemzése.<br />

Az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi járványügyi osztálya által működtetett Nemzeti<br />

Nosocomiális Surveillance Rendszer (NNSR) járványmoduljába 1993-ban érkezett az első<br />

jelentés multirezisztens kórokozó által kiváltott kórházi járványról. Az 1993-2011 közötti<br />

időszakban, az NNSR járványmodulba 470 specifikus járvány bejelentése történt, melyek<br />

közül 297 (63%) volt multirezisztens kórokozó által okozott járvány. Míg 1993-2001 között<br />

átlagosan 2-3 MRK járvány, addig 2002-2011 között átlagosan 27 MRK járvány került az<br />

NNSR járvány adatbázisba. 1993-2008 között az MRK járványok leggyakoribb kórokozója az<br />

MRSA volt. 2008 óta figyelhető meg az MRSA folyamatos csökkenése mellett a Gram negatív<br />

MRK-k előretörése. 2010-ben az MRK járványok kórokozói trendje megváltozott, és a<br />

leggyakoribb MRK járvány kórokozók között a gram negatív, ESBL termelő baktériumok<br />

szerepelnek. Az MRK járványok 10-szer gyakrabban zajlottak kevert kórformában, mint a<br />

nem MRK járványok. Az MRK járványok gyakori kórformái a sebfertőzés, véráramfertőzés és<br />

pneumonia voltak. A specifikus járványok során összesen 304 ápolt halt meg, 211 ápolt (a<br />

meghaltak 69%-a) az MRK járványok során. Az MRK járványok átlagosan 15 nappal hosszabb<br />

ideig zajlottak, mint a nem MRK járványok. Nem tapasztaltak különbséget az MRK és nem<br />

MRK járványok terjedési módjai, ill. fertőző forrásai tekintetében.<br />

***<br />

Entomopatogén nematoda-szimbionta baktériumok antibakteriális aktivitású<br />

anyagainak potenciális felhasználási lehetőségei az élelmiszerbiztonságban és<br />

az állat higiénében.<br />

Böszörményi Erzsébet 1 , Barcs István 1 , Molnár Andor 2 , Fodor András 2 , Dublecz Károly 2 , Vozik<br />

Dávid 3 , Bélafiné Bakó Katalin 3<br />

1 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszék<br />

2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Állattudományi, Állat-élettani és Takarmányozási Tanszék, CEPO<br />

Csoport, Keszthely,<br />

3 Pannon Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató<br />

Intézet, Veszprém<br />

Bevezetés: A pazarló antibiotikum felhasználás következtében nem csak a<br />

humángyógyászatban, hanem az állatgyógyászatban és a növényvédelemben is a növekvő<br />

multi-rezisztens patogének számának a megjelenése figyelhető meg. A hazai és európai uniós<br />

szabályozások, tiltják a humán gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok használatát<br />

állatgyógyászatban és növényvédelemben. A hagyományos antibiotikumokat mellőzni<br />

kénytelen védekezés új megközelítést, multidiszciplináris stratégiát igényel. Egy lehetséges<br />

kutatási irány olyan antimikrobiális hatású természetes anyagok keresése, melyek a multirezisztens<br />

patogének ellen hatékonyak, klinikai szempontból minimális rizikó faktort<br />

jelentenek, amelyekkel szemben a rezisztencia kialakulásának kockázata is kicsi.<br />

Célkitűzés: meghatározni kívánják gyakorlati szempontból fontos zoonikus és baromfipatogén<br />

prokariota szervezetek egy adott körét, (Clostridium perfringens, Campylobacter<br />

jejuni, Campylobacter coli, Salmonella typhimurium, Salmonella enteritis és Escherichia coli<br />

baktériumok).amelyek – in vitro körülmények között – érzékenyek X. budapestensis (EMA)<br />

és X. szentirmaii (EMC) entomopatogén baktérium anti-bakteriális produktumaira.<br />

Anyag és módszer: az antibiotikum termelés vizsgálatához felülrétegzéses technikát és agardiffúziós<br />

tesztet alkalmaztak.<br />

66

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!