EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
A dohányzás magyarországi terheinek becslése: a dohányzásnak tulajdonítható
halálozás és egészségügyi ellátás igénybevétele Magyarországon 2010-ben
Vitrai József 1 , Joó Tamás 2 , Bakacs Márta 3 , Demjén Tibor 1 , Bodrogi József 4 , Vokó Zoltán 1
1 Országos Egészségfejlesztési Intézet
2 Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszék
3 Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
4 Emberi Erőforrások Minisztériuma
A dohányzás okozta társadalmi teher becslését a nemdohányzók védelméről szóló törvény
módosításának idei hatályba lépése tette aktuálissá. Az elemzések során a nemzetközi
gyakorlatban leginkább elterjedt módszertan alapján a dohányzásnak tulajdonítható
halálozást, az egészségügyi ellátás igénybevételét és költségét, valamint az egyéb társadalmi
kiadásokat becsülték. A szakirodalomból vett relatív kockázati mutatók és a 2009. évi
Európai Lakossági Egészségfelmérésből vett dohányzás prevalencia adatok alapján
számították a dohányzásnak tulajdonítható részarányt. Ennek alapján becsülték meg a
dohányzásnak tulajdonítható fekvő- és járóbeteg ellátásban részesülők számát nemek és
korcsoportok, a halálesetek számát még iskolázottság és gazdasági aktivitás szerint is.
2010-ben az összes halálozás egy hatoda, a korai halálozás harmada volt dohányzásnak
tulajdonítható. Dohányzás következtében a Magyarországon várhatónál korábbi halálozás
miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben. Átlagosan a dohányzó férfiak
legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket a dohányzással. A két vezető
halálok, a tüdőrák és az ischaemiás szívbetegségek okozták a dohányzásnak tulajdonítható, a
várhatóhoz képest elveszített életévek 60%-át. A 35-64 éves foglalkoztatottak dohányzásnak
tulajdonítható, 65 éves életkor előtti halálozása miatt 25 ezer munkaévet vesztettünk.
Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar
kórházakban 2010-ben. Az összes beteg több mint harmada, a férfi betegek közel fele, a nők
több mint negyede a dohányzás miatt került kórházba. A betegek több mint harmada
krónikus obstruktív tüdőbetegségben, ötöde érbetegségben, 15%-uk ischaemiás
szívbetegségben szenvedett. Közel 10%-ot tett ki a stroke és a tüdőrák. A dohányzással
összefüggésbe hozható betegségek miatt mintegy 440 ezer beteg jelent meg járóbeteg
szakrendelésen, közel 40%-uk a dohányzás miatt. Ez az arány a férfi betegeknél 45%, a
nőknél 32% volt. A járóbetegek 40%-a krónikus obstruktív tüdőbetegségben, közel ötöde
ischaemiás szívbetegségben, valamivel kevesebben érbetegségben szenvedett. A dohányzás
miatt járóbetegként ellátott nők 10%-át stroke diagnózissal kezelték, míg a férfiaknál ez az
arány csupán 4% volt.
A becslés segítségével számszerűsíthető volt a dohányzás okozta életévveszteség és ellátási
igénybevétel, és így pontosabban becsülhetők a dohányzás miatt fellépő hazai társadalmi
terhek.
***
A közétkeztetési rendelettel kapcsolatos konzultációk tapasztalatai
Zentai Andrea, Balogh Lilla, Greiner Erika, Ráczkevy Tímea, Varga Anita, Martos Éva
Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
A 2011. augusztus elsején életbe lépett 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet „A vendéglátó-ipari
termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről”,
hatálytalanította a 67/2007. (VII.10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendeletet, ezzel a
korcsoportos táplálkozás-egészségügyi ajánlások is megszűntek. A kialakult joghézag sürgős
megoldása érdekében az Országos Tisztifőorvos kiadta az 1/2011. sz. Normatív Utasítást „A
közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról” és ezzel
egy időben a „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó
112