EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

More documents

Recommendations

Info

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4 Dohányzás várandósok között Magyarországon: házas-/élettársak hatása a fogamzás utáni dohányzásra Rákóczi Ildikó 1 , Balázs Péter 2 , Fogarasi-Grenzer Andrea 3 , Kristie L. Foley 4 1 Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar 2 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet 3 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet 4 Davidson College, Davidson, NC, USA A várandósság alatti dohányzás bizonyítottan növeli az alacsony testtömegű és az idő előtti születés kockázatát. Magyarországon is kimutatható a magas koraszülési arányszám (alacsony testtömeg 8,6%, időelőtti születés 8,7%) és a dohányzás közötti szignifikáns összefüggés. Kérdőíves kutatásukat a védőnői hálózat segítségével Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében végezték 2009-ben. A 12.733 élveszülésből 9.040 anya és újszülött adatait vették fel (71%-os válaszadási arány). Akik a fogamzás előtt is dohányoztak, 63,8%- ban folytatták az után is, hogy várandóságuk egyértelműen igazolódott. Ebben a helyzetben a roma nők a dohányzást csak 12,9%-ban hagyták abba, szemben a nem romákkal, akiknek 53,2%-a azonnal befejezte. Többváltozós logisztikus regresszió analízis alapján a romák és nem-romák között több mint másfélszeres a különbség (OR=1,68; 95%CI=1,15-2,46) és az alacsony iskolai végzettségűek esetében a legnagyobb annak a valószínűsége (OR=14,13; 95%CI 5,40-37,0), hogy a terhesség kiderülése után sem hagyják abba a dohányzást. Az állandó másodlagos dohányfüst expozíciónak is több mint másfélszeresen kedvezőtlenebb a hatása (OR=1,72; 95%CI 1,23-2,40) és kétszeresen kedvezőtlenebb hatása van annak is (OR=2.17, 95%CI=1.56-3.03), ha a házastárs vagy élettárs aktív dohányos. Következtetésük szerint, amennyiben hatásos programokat akarunk szervezni különösen a romák között, ezt a nagyon alacsony iskolai végzettséghez kell méretezni, és hangsúlyozottan kell gondolni a másodlagos dohányfüst ártalom hatására, illetve a házas- és élettársak dohányzási szokásainak negatív hatására. *** Orvosegyetemi hallgatók stressz terhelésének és egészségkárosító magatartásformáinak epidemiológiai vizsgálata Sima Ágnes, Balázs Péter Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet A WHO szerint századunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívása a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések mellett a krónikus stressz lélekre gyakorolt negatív hatása valamint a gyakran ennek következtében kialakuló szenvedélybetegség lesz. A stresszhez kapcsolódó lelki-, testi- és munkavégzési panaszokra és a társuló egészségkárosító magatartásformákra irányuló kutatásukat a Budapesti Semmelweis Egyetem IV. éves hallgatói között végezték. Önkitöltéses, anonim, önkéntes kérdőíveikre két évfolyam 942 hallgatója (a létszám 85,8%-a) válaszolt értékelhetően 2009 és 2011 között. Statisztikai elemzéshez SPSS 20 programot használtak. Eredményenk szerint a hallgatók 34,9%-a rendszeresen fogyaszt alkoholt, 31,7%-a próbált ki vagy fogyaszt illegális drogot, 10,8%-a gyógyszerszedő és 12,3%-a dohányzik. Stressz tüneteik alapján a minta 30,57%-a tekinthető magas kockázatúnak, a lányok jelentős többségével. A kockázati csoport egészségkárosító magatartásformáinak elemzésekor szignifikáns kapcsolatot találtak a lelki tünetek és gyógyszerszedés, a testi tünetek és gyógyszer-, drogfogyasztás illetve kipróbálás és dohányzás, valamint a munkavégzési nehézségekkel küzdők esetében a rendszeres gyógyszer- és alkoholfogyasztás között. Véleményük szerint az orvosi hivatásnak, mint segítő foglalkozásnak speciális stressz keltő tényezőkkel kell szembenéznie, ezért az orvostudományi egyetemet végzők lelki egészségére már hallgató korukban kiemelt figyelmet kell fordítani. 60
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4 Teljes körű iskolai egészségfejlesztés megvalósítása az új köznevelési törvény alapján Somhegyi Annamária Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest A Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság döntése értelmében az illetékes minisztériumok 2003-ban megtervezték a teljes körű iskolai egészségfejlesztési programot azzal a népegészségügyi céllal, hogy néhány éves fokozatos elterjesztést követően végül minden gyermek részesüljön benne. A kormányzat a terv forrását 2003-2010 közt nem biztosította. A 2010. júniusban felállt kormány programjában szerepel a „tudásra, erkölcsre, egészségre nevelés”, valamint a mindennapi testnevelés felmenő rendszerű bevezetése külön nevesítve is. Az egészségügyi törvény 2011. júliusi módosítása az iskola-egészségügyi gondozás egyik feladataként tartalmazza a teljes körű iskolai egészségfejlesztést (42.§ 1.a. bekezdése). A teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetését előbb nagyszabású TÁMOP pályázattal kívánta elősegíteni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium /1276/2011 (VIII.10.) Korm. Határozat/. Egy ezt követő forrás-elvonás miatt erre végül nem került sor. A projektszerű elindítás helyett azonban a köznevelés egészébe történő beépítést valósította meg a kormányzat az idevonatkozó jogszabályok megfelelő kialakításával: elsősorban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénnyel, valamint a 2012. májusban elfogadott Nemzeti Alaptantervvel, a 2012. februárban elfogadott Nemzeti Vidékstratégiával, valamint a nemdohányzók védelméről szóló törvény 2011-ben történt szigorításával. A közétkeztetésről szóló EMMI rendelet kibocsátása várható, ez teljesíteni fogja az egészséges táplálkozás korszerű elvárásainak kötelezővé tételét; addig is az országos tisztifőorvos ajánlása van érvényben, mely a rendelettervezethez igen hasonló. A népegészségügy részéről az iskolák egészségfejlesztő tevékenységeinek segítését és nyomon követését kell még megoldani a megfelelő szakemberekből álló segítő hálózattal. *** Népegészségügy a nemzeti fejlesztéspolitikában Szőke Katalin Országos Tisztifőorvosi Hivatal Magyarország európai uniós csatlakozása után – de már tagjelölt országként is – jogosulttá vált európai uniós források lehívására, az uniós pénzek jelentős részét a különböző szakterületeket érintő fejlesztési programok keretében osztja szét. Minden ország maga határozza meg azt, hogy mely területeken, milyen célok elérése érdekében célszerű a fejlesztési erőforrásokat koncentrálni. A magyarországi fejlesztéspolitika a gazdaság és a társadalom egyenletes és fenntartható fejlődésének megteremtését tűzte ki fő céljául, „melynek elérése során a lakosság életszínvonala nő, életminősége javulhat”. A döntéshozók az életminőség javítására – a fejlesztéspolitikai koncepciók alapján – foglalkoztatási, oktatási, szociális és egészségügyi területeken megvalósuló fejlesztési projektekben látnak lehetőségeket. Az Európai Unió 2007-2013-as programozási időszakához kapcsolódva, s egyben a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (II. NFT) céljaihoz illeszkedően új operatív programok (OP) indultak 2007-ben, majd az Új Széchenyi Terv keretében 2011-ben. A II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez 2005-ben elkészült Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció (EFK) az egészségügyi ágazat jövőképét, a 2020-ig elérendő célállapotot fogalmazta meg. Az EFK – amelynek legmagasabb szintű célja a magyar lakosság egészségi állapotának jelentős javítása – az egészségügyi, népegészségügyi fejlesztések fő irányainak, beavatkozási területeinek kijelölése során egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlesztések koherens rendszerére tett javaslatot. Az előadás a főbb beavatkozási területek közül a népegészségügyi intézményrendszer fejlesztésére vonatkozó fejlesztési programokat tekinti át történeti rendben, kiemelve az egészségfejlesztési programok jellemzőit, valamint kitérve a projektek aktuális helyzetére. 61
Page 1 and 2:
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM
Page 3 and 4:
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10: EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM
Page 59: EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115:
show all

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?