EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
Dohányzás várandósok között Magyarországon: házas-/élettársak hatása a
fogamzás utáni dohányzásra
Rákóczi Ildikó 1 , Balázs Péter 2 , Fogarasi-Grenzer Andrea 3 , Kristie L. Foley 4
1 Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar
2 Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
3 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet
4 Davidson College, Davidson, NC, USA
A várandósság alatti dohányzás bizonyítottan növeli az alacsony testtömegű és az idő előtti
születés kockázatát. Magyarországon is kimutatható a magas koraszülési arányszám
(alacsony testtömeg 8,6%, időelőtti születés 8,7%) és a dohányzás közötti szignifikáns
összefüggés.
Kérdőíves kutatásukat a védőnői hálózat segítségével Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyében végezték 2009-ben. A 12.733 élveszülésből 9.040 anya és újszülött
adatait vették fel (71%-os válaszadási arány). Akik a fogamzás előtt is dohányoztak, 63,8%-
ban folytatták az után is, hogy várandóságuk egyértelműen igazolódott. Ebben a helyzetben a
roma nők a dohányzást csak 12,9%-ban hagyták abba, szemben a nem romákkal, akiknek
53,2%-a azonnal befejezte. Többváltozós logisztikus regresszió analízis alapján a romák és
nem-romák között több mint másfélszeres a különbség (OR=1,68; 95%CI=1,15-2,46) és az
alacsony iskolai végzettségűek esetében a legnagyobb annak a valószínűsége (OR=14,13;
95%CI 5,40-37,0), hogy a terhesség kiderülése után sem hagyják abba a dohányzást. Az
állandó másodlagos dohányfüst expozíciónak is több mint másfélszeresen kedvezőtlenebb a
hatása (OR=1,72; 95%CI 1,23-2,40) és kétszeresen kedvezőtlenebb hatása van annak is
(OR=2.17, 95%CI=1.56-3.03), ha a házastárs vagy élettárs aktív dohányos. Következtetésük
szerint, amennyiben hatásos programokat akarunk szervezni különösen a romák között, ezt a
nagyon alacsony iskolai végzettséghez kell méretezni, és hangsúlyozottan kell gondolni a
másodlagos dohányfüst ártalom hatására, illetve a házas- és élettársak dohányzási
szokásainak negatív hatására.
***
Orvosegyetemi hallgatók stressz terhelésének és egészségkárosító
magatartásformáinak epidemiológiai vizsgálata
Sima Ágnes, Balázs Péter
Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet
A WHO szerint századunk egyik legsúlyosabb népegészségügyi kihívása a szív- és érrendszeri,
valamint a daganatos megbetegedések mellett a krónikus stressz lélekre gyakorolt negatív
hatása valamint a gyakran ennek következtében kialakuló szenvedélybetegség lesz. A
stresszhez kapcsolódó lelki-, testi- és munkavégzési panaszokra és a társuló egészségkárosító
magatartásformákra irányuló kutatásukat a Budapesti Semmelweis Egyetem IV. éves
hallgatói között végezték. Önkitöltéses, anonim, önkéntes kérdőíveikre két évfolyam 942
hallgatója (a létszám 85,8%-a) válaszolt értékelhetően 2009 és 2011 között. Statisztikai
elemzéshez SPSS 20 programot használtak. Eredményenk szerint a hallgatók 34,9%-a
rendszeresen fogyaszt alkoholt, 31,7%-a próbált ki vagy fogyaszt illegális drogot, 10,8%-a
gyógyszerszedő és 12,3%-a dohányzik. Stressz tüneteik alapján a minta 30,57%-a tekinthető
magas kockázatúnak, a lányok jelentős többségével. A kockázati csoport egészségkárosító
magatartásformáinak elemzésekor szignifikáns kapcsolatot találtak a lelki tünetek és
gyógyszerszedés, a testi tünetek és gyógyszer-, drogfogyasztás illetve kipróbálás és dohányzás,
valamint a munkavégzési nehézségekkel küzdők esetében a rendszeres gyógyszer- és
alkoholfogyasztás között. Véleményük szerint az orvosi hivatásnak, mint segítő
foglalkozásnak speciális stressz keltő tényezőkkel kell szembenéznie, ezért az orvostudományi
egyetemet végzők lelki egészségére már hallgató korukban kiemelt figyelmet kell fordítani.
60