EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
A STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program eddigi eredményei
Ráczkevy Tímea, Kovács Viktória Anna, Bakacs Márta, Zentai Andrea, Lugasi Andrea, Martos Éva
Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet
Sóból a napi ajánlott maximális beviteli mennyiség 5 gramm, ez két mokkáskanálnak felel
meg. Azonban, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által végzett,
Országos Táplálkozás- és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2009) alapján, a nők 12 gramm
a férfiak 17,2 gramm sót fogyasztanak, jelentősen növelve ezzel a szív-érrendszeri
megbetegedések kockázatát.
A túlzott sófogyasztás problémája egész Európát érinti. Magyarország 2008-ban csatlakozott
az Európai Unió sócsökkentő keretprogramjához, a STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő
Programmal.
Az OTÁP2009 vizsgálat szerint, a felnőtt magyar lakosság közel 20%-a kóstolás nélkül sóz és
nagy része nincs tisztában azzal, hogy a sóbevitel jelentős része a feldolgozott élelmiszerekből
származik: a válaszadók közel 50%-a szerint, a só legnagyobb részét az otthoni sózás
következtében fogyasztjuk el. Bár a megkérdezettek több mint kétharmada tudta, hogy a
túlzott sóbevitel okozhat betegséget, csak 20%-uk véli úgy, hogy a szív- és érrendszeri
megbetegedéseknek is kockázati tényezője.
A háziorvosok, szakorvosok és dietetikusok felvilágosító munkájának köszönhetően, a
lakosság ismeretei folyamatosan bővülnek, így várhatóan fokozatosan változni fognak az
otthoni sózási szokások is.
A lakossági tájékoztatást szolgálja a folyamatosan frissülő www.stopso.eu honlap is, melyről
egyebek mellett az OÉTI által, sótartalomra bemért élelmiszerek egyre bővülő listája is
elérhető. Az adatok jól tükrözik az OTÁP2009 vizsgálat eredményeit is, azaz a feldolgozott
élelmiszerek közül a lakosság jelentős sóbeviteléért elsősorban a kenyér és pékáruk valamint
a húskészítmények a felelősek.
A Nemzeti Sócsökkentő Program hatékonyságát növeli a 2011 szeptemberében bevezetett
népegészségügyi termékadó, amely a feldolgozott élelmiszerek sótartalmának csökkentésére
kényszeríti az élelmiszergyártókat. Ennek ellenére, a gyártók által, önkéntesen vállalt további
sócsökkentés nélkül az 5 g/nap sóbevitel még hosszú ideig elérhetetlen álom marad csupán.
***
Iskolás gyerekek endotoxin-terhelésének vizsgálata passzív pormintavételi
módszerrel
Reményné Nagy Zsuzsa, Magyar Donát, Varró Mihály, Nagy Lívia, Mácsik Annamária,
Szentmihályi Renáta, Rudnai Péter, Beregszászi Tímea
Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest
A nem megfelelő beltéri levegőminőség egészségügyi problémákhoz vezethet. A gyermekek
egyre több időt töltenek az iskolában, így e környezet szerepe is egyre fontosabb az egészségi
állapotuk szempontjából. Magyarországon 6 iskola összesen 18 osztálytermében, mintegy
négyszáz 3. és 4. osztályos diák részvételével folytattak vizsgálatot a téli időszakban. Ennek
során az osztálytermekben pormintákat gyűjtöttek 2×205 cm2-es elektrosztatikus felületű
mintavevő lapokra, ülepítéses módszerrel (EDC, Institute for Risk Assessment Sciences,
Utrecht University). Az EDC lapokat 150-220 cm-es magasságban, nyílászáróktól és sugárzó
hőtől távol, vízszintes felületekre, szekrények, polcok tetejére helyezték el, min. 50 cm-es
légoszlopot biztosítva. A mintákat 4 hét (±1 nap) után begyűjtötték, és 2-8oC-n tárolták a
feldolgozásig (max. 1 hétig), 1 db kezeletlen kontroll EDC-vel együtt. A mintákból vizes
kivonatot készítettek 20 ml pirogénmentes vízzel, amely 0,05 v/v%-os Tween 20-t
tartalmazott és 1 óráig szobahőmérsékleten rázatták. Az extraktumokból 2-2 ml-t 1.000 × g -
vel 15 percig centrifugáltak, a felülúszóból aliquot mennyiségeket fagyasztottak le, ezeket
98