EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
tapasztalatait felhasználva, a problémás pontokat ismertetve oktatást tartott a klinika
szakdolgozóinak, ahol kézhigiénés ismeretek kérdőívet tölthettek ki, majd visszamérte a
compliance értékeket, végül kéztisztasági mintákat vett. Eredményeit Microsoft Excel 2010
felhasználói környezetben dolgozta fel.
Eredmények: Az eltelt idő alatt megfigyelte, hogy leginkább a behatási idővel kapcsolatban
van némi bizonytalanság a dolgozókban, mely a kérdőívek kiértékelésénél is nyomon
követhető volt. Több esetben 10 másodperc alatti értékeket rögzítette, az oktatáson erre külön
felhívta a figyelmet, ennek köszönhetően a második mérésnél az értékek javultak. A
kézhigiénés hajlandóság kiemelkedően magas aszeptikus beavatkozások esetén, de a
kívánatosnál alacsonyabb a kevésbé kockázatos műveleteknél. Az ékszerviselés és műköröm
viselést a klinika egyik legnehezebb a dolgozók autonómiáját is érintő kérdéseként értékelte.
A kéztisztasági mintákból obligát patogén nem tenyészett ki.
Rendszeres oktatással, az új belépő dolgozók infekciókontroll szemléletének korai
módosításával javítható jelen intézményben és máshol is a kézhigiénés hajlandóság, mely
hozzájárulhat a páciensek és a dolgozók biztonságához is.
***
Quo vadis preventio? Az egészségfejlesztés múltja, jelene és jövője a Tatabányai,
Tatai és Oroszlányi Népegészségügyi Intézet illetékességi területén
Dobai Attila, Molnár Nikolett
Komárom Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tatabányai,
Tatai, Oroszlányi Népegészségügyi Intézete
Témakijelölés: A Magyarország lakosságának egészségi mutatói az elmúlt évtizedekben
jelentős romlást mutatnak. A nem fertőző megbetegedések közül még mindig a szív és
érrendszeri kórképek számítanak vezető haláloknak a tumoros betegségek mellett. Az
egészségügyi ellátás finanszírozása a költségvetés sarkpontja. Időről-időre igény mutatkozik
az egészségfejlesztési programokra, az egészséges életmód a globalizált világ egyik fő
szlogenévé vált. Az egészséges életmódra nevelés a jövő nemzedék egészségének záloga,
növelve ezzel a munkaképes lakosok számát, mely közvetlenül a gazdaság növekedéséhez is
hozzájárul. Kistérségükben a lakosság egészségi állapota az országos átlaghoz képest nem
rosszabb, a klasszikusnak számító szív és érrendszeri kórképek mellett a daganatos
betegségek számítanak vezető haláloknak. Az országosan meghirdetett, kampány jellegű
egészségprogramok térségüket is elérik. A rendszerváltás óta számos olyan egészségprogram
zajlott, melyek teljes kibontakozása többnyire az egyenletesen adagolt pénzforrások
hiányában, nem tudta betölteni teljesen funkcióját. Előadásukban felvázolják, a térség főbb
egészségügyi problémáit, áttekintik tételesen azokat a programokat, melyek az elmúlt
években zajlottak, végül megrajzolnak egy lehetséges jövőképet a kistérség és a megye
egészségfejlesztése számára.
Történeti rész: Az előadás historikus részében a térségben megvalósult/elkezdett
egészségprogramokról számolnak be 1989-től napjainkig.
Krízis és perspektíva, avagy hogyan tovább az egészségfejlesztés területén ma:
Milyen új lehetőségeket hordoznak az egészségfejlesztési irodák?
Mi a szerepe a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveknek az EFI-k után?
Hogyan tud hatékonyan működni a rendszer?
Felügyelet vagy végrehajtás? A szakigazgatási szervek és intézetek szerepe az
egészségnevelésben. Szemléletváltás az egészségfejlesztésben:
Egészségmagatartás módosítás és a pozitív pszichológia szerepe a lakosság egészségének
módosításában.
70