EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
Több próbálkozás történt az eltérés okainak felderítésére a hiányzó oltandók felkutatására. Az
előadás egy a kistérségi intézetek által, a védőnői körzetekben, gyermekintézményekben
végzett vizsgálat eredményeit mutatja be.
***
A betegbiztonság kérdése az egészségturizmusban
Sztrilich András
Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Az egészségturizmusban dolgozó és a betegekkel kontaktust létesítő szakemberek jelentős
részének – akik a turizmus területéről érkeznek – nincs egészségügyi képesítése. Fölvetődik,
hogy esetükben a létrejövő betegkontaktusok mennyiben vannak hatással a betegbiztonságra,
illetve ez utóbi milyen módon növelhető? Állítják, hogy a betegbiztonság növelése érdekében
első lépésben az adott szolgáltatónál a betegbiztonság kultúrájának kiépítésére van szükség.
A kockázati menedzsmentet, mint eszközt kell bevezetni az egészségügyi szolgáltató
működési folyamataiban. A kockázati menedzsment előfeltétele a nyílt és bizakodó
munkakörnyezet, olyan légkörben, amely a majdnem hibákból es nem kívánatos
eseményekből való tanulásra összpontosít, nem pedig a vádaskodásokra és a
megszégyenítésre, amiket büntetések követnek. Az Európai Unió tagországai között eltérő a
vélemény abban, hogy milyen szinten szükséges a betegbiztonságra vonatkozó előírásokat
meghozni. Hazánk azonban, lévén elismerten piacvezető az európai egészségturizmusban,
nem maradhat le, sőt, élen kell járjon ezen a téren is, ha piacvezető szerepét meg kívánja
őrizni. A betegbiztonság kérdéskörén túlmenően alapvető elvárás, hogy bár a szolgáltatások
minősége, a minőségirányítási rendszerek kialakítása, alkalmazása a tagországok hatásköre,
nem kellene-e minimális követelményeket egységesen megfogalmazni ezen a területen?
Az ISO, illetve a nemzeti standardok európai szintű egységesítése egyelőre minden érintett fél
számára indokolatlan, de tárgyálasok folynak a betegbiztonságra vonatkozó közös minimum
standardok megalkotásáról. A szakmai irányelvek közös fejlesztésére már több nemzetközi
kezdeményezés történt, az egységes európai onkológiai irányelvek fejlesztésére létrehozott
szervezetnek Magyarország is tagja. A magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való
hozzáférés joga elismert és értékes emberi jog az Európai Unió polgárai számára. Ennek
megfelelően a betegek – mint az egészségügyi szolgáltatások igénybe vevői – jogosan várják
el, hogy minden erőfeszítést megtegyenek biztonságukért. Az egészségügyi szektor magas
kockázatú terület, mivel a nem kívánatos események – melyek inkább a kezelés, mint a
megbetegedés következményei – halálhoz is vezethetnek, komoly károkat, komplikációt és a
beteg szenvedését okozhatják. Habár sok kórház és egészségügyi ellátó tett intézkedéseket a
betegbiztonság elérésére, az egészségügyi szektor meg mindig lemaradásban van más
ágazatok, iparágak és szolgáltatások mögött, melyek bevezettek a módszeres (szisztematikus)
biztonsági eljárásokat. Jelenlegi adatok azt mutatják, hogy minden megelőzhető nem
kívánatos eseménynek több mint fele orvosi hiba következménye. Éppen ezért olyan
eszközöket kell bevezetni, melyek a nem kívánatos események és következményeik
csökkentését célozzák meg. Az egészségturisztikai szektor működését olyan módon kellene
kialakítani, hogy a hibák és a nem kívánatos események megelőzhetők és kimutathatók,
illetve megfékezhetők legyenek annak érdekében, hogy elkerülhessük a komoly hibákat es
erősíthessük a biztonsági eljárásokkal való együttműködést.
Első lépésben a betegbiztonság kultúrájának kiépítésére van szükség az egészségturisztikai
szektorban. Ha a szolgáltatók hajlandók a betegbiztonságba invesztálni, csökkenhetnek a
nem várt kiadások, ideértve akár a felelősségbiztosítás díjait is, továbbá a betegek számára is
nyilvánvaló előnyökkel jár a befektetés. A betegbiztonságra összpontosítva a nem kívánatos
eseményeknek kitett betegek kezelésében megtakarítás és a pénzügyi források következetes
felhasználása érhető el.
***
105