EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
Egészségesebb lett az energiaital? - A népegészségügyi termékadó hatása az
energiaital "reformulációjára”
Martos Éva 1 , Szabó Enikő 2
1 Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest
2 Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Budapest
Az energiaital fogyasztása igen elterjedt a fiatalok körében. Már 2009-ben konszenzus
konferencián hívták fel a figyelmet az energiaital fogyasztásának veszélyeire közegészségügyi
szempontú szabályozást sürgetve. Azóta számos felmérést végeztek, megállapítást nyert, hogy
az iskolai büfék negyedében árusítanak energiaitalt, hogy a vizsgált 10-14 éves
gyerekpopuláció egyötöde energiaitalt iszik reggelire. A népegészségügyi termékadó
energiaitalokra való kiterjesztésével, valamint a kiemelt mértékű adó (250 Ft/l) kivetésével
remélni lehetett, hogy a gyerekek körében csökken az energiaital fogyasztása és ugyanakkor
nő a népegészségügyi célokra fordítható költségvetési bevétel.
A népegészségügyi termékadóról szóló törvény 2011. szeptemberi hatályba lépésekor
adóköteles terméknek az az energiaital bizonyult, amelynek hozzáadott koffein tartalma
meghaladta a 10 mg koffein/ 100 ml mennyiséget. Az OÉTI által korábban végzett
koffeinmérések eredményei alapján, a vizsgált termékek 70%-a hozzáadott koffeint
tartalmazott. A törvény hatálybalépését követően megjelentek a piacon a hozzáadott koffein
helyett természetes koffeintartalmú növényi kivonatokkal dúsított italok. Szükségessé vált a
törvény energiaital meghatározásának módosítása, mely 2012-től a metil-xantin és taurin
együttes, meghatározott szint feletti jelenléte alapján állapít meg adókötelezettséget. A
gyártók ismét megtalálták a megoldást az adó elkerülésére, kivették a taurint az összetevők
közül. Ugyanakkor lehetővé vált a termékek koffeintartalmának korlátlan emelése is. Azonos
márkán belül megjelentek a különböző összetételű energiaitalok, előfordul, hogy 17-20 között
van az aktív összetevők száma. Jelentősen megnőtt a fogyasztást ösztönző nagy kiszerelésű,
rendkívül olcsó saját márkás energiaitalok aránya is.
Az OTH 2012 első negyedévében 10-18 éves gyerekek körében végzett internetes felméréséből
kiderült, hogy a 9-12 éves korosztály 67%-a fogyasztott már energiaitalt, a válaszadók
kétharmada rendszeres fogyasztó és közülük minden ötödik számolt be rosszullétről, illetve
részesült orvosi ellátásban energiaital fogyasztása miatt. Nem kétséges, hogy további
lépésekre van szükség a termék fogyasztásának, kiemelten a fiatalok körében történő
visszaszorítására.
***
Légzőszervi tünetek gyakorisága és azok összefüggései lakáson belüli kockázati
tényezőkkel gyermekek körében végzett vizsgálatok alapján
Mácsik Annamária, Szentmihályi Renáta, Varró Mihály János, Rudnai Péter
Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest
Bevezetés: Az ország környezetegészségügyi helyzetének jellemzése során ismételten számot
kell adnunk a környezettel (is) összefüggő betegségek és azok kockázati tényezői
gyakoriságának alakulásáról. Ezt szolgálják az 5 évenként végzett Országos Gyermeklégúti
Felmérések (OGYELF-1 2005-ben és OGYELF-2 2011-ben). Az ezek mellett végzett
nemzetközi vizsgálatok eredményei jól kiegészítik információikat. A következőkben az
OGYELF-1, valamint az iskolai környezet és a gyermekek egészségi állapotát vizsgáló 2
nemzetközi projekt néhány eredményét hasonlítják össze.
Módszerek: A 2005-ben végzett vizsgálat kapcsán 62711 3. osztályos általános iskolás
gyermek kérdőívét, míg a két nemzetközi vizsgálatnál – melyek adatgyűjtése 4-4 városban
2008-ban, illetve 2011-ben zajlott – 751 és 415 gyermek értékelhetően kitöltött kérdőívét
dolgozták fel. Mindhárom vizsgálatnál egy szülők által kitöltött anonim kérdőív biztosította a
vizsgált megbetegedésekre és a környezeti kockázati tényezőkre vonatkozó adatokat.
88