EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
átlaghalálozás a III. fokú hőségriasztás alatt (13 nap) a Fővárosban 33%, országos szinten
27%-al emelkedett meg. A négy riasztás alatt összesen 1666 többlet haláleset történt
országosan.
A napi halálozás jellegzetes mintázatot mutat az év folyamán. Mértéke nyáron az éves
átlaghoz képest kb. 10%-al alacsonyabb míg télen hasonló értékkel magasabb, 2011-ben
országos szinten 326 eset, 2012-ben 316 eset naponta. A nyári időszakban a napi
átlaghalálozás és napi átlaghőmérséklet között országos szinten igen erős összefüggést lehet
kimutatni, amelyet felhasználva a meteorológiai előrejelzések alapján a napi országos
halálozás előrejelezhető. Az előrejelzés pontosságát a halálozási adatok regisztrációs
késésének modellezésével lehet növelni.
Fontosnak tartották megbecsülni, hogyan fog alakulni a hőség hatására írható
többlethalálozás a közeli és távolabbi jövőben. Az A1B közepes emissziós forgatókönyvet
használó RegCM regionális klímamodell alapján becsülték a napi többlethalálozás számát
2021-2050 és 2071-2100 között. A RegCM modell alapján az éves középhőmérséklet a
referencia időszak (1961-1990) 10,0°C értékéhez képest 2021-2050 közé 1,09°C-al emelkedik,
míg 2071-2100 között 3,08°C-kal nő.
A hőmérséklet emelkedése miatt várható halálozási többlet meghatározásához egy linearizált
összefüggést használtak, amely 4,9%-os halálozás növekedést mutat 1°C-os hőmérséklet
növekedés esetén. A klímaváltozásnak tulajdonítható többlethalálozás becslése során
megállapították, hogy a referencia időszakhoz képest a 25°C küszöbérték feletti
átlaghőmérsékletű napok aránya 2021-2050 között 45,5%-al, 2071-2010 között 373,1%-al nő.
A referencia időszakban ezen napok száma 167 nap.
Az 25°C feletti átlaghőmérsékletű napoknak tulajdonítható többlethalálozás a napok
számának és intenzitásának növekedésére emelkedik. A RegCM klímamodell alapján a
referencia időszakban éves szinten átlagosan 121 esetszám 2021-2050 között mintegy 121%-al
267 esetszámra emelkedik, 2071-2100 között a növekedés 778%-os szintet ér el, ami évi 1060
esetszámot feltételez.
Az elemzést a PHASE – Public Health Adaptation Strategies to extreme weather Events –
DG-Sanco 20101103 és a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 támogatta.
***
A környezet-egészségügyi kockázatérzékelés vizsgálata két felmérés
elemzésének tükrében
Pándics Tamás 1 , Dura Gyula 1 , Rudnai Péter 1 , Pawel Gorinski 2
1 Országos Környezetegészségügyi Intézet
2 National Institute of Public Health, Varsó, Lengyelország
Tekintettel a környezetszennyezés jelentős egészségre gyakorolt hatására, a szakemberek
kockázatértékelése mellett a lakosság környezeti egészségkockázat érzékelésének vizsgálata is
egyre jelentősebb szerephez jut. A kockázatérzékelés elsősorban szubjektív értékelési
folyamat. A racionális kockázat érzékelés jelentősen befolyásolhatja a kockázatot és a
kockázat kezelés módját, ezáltal csökkentve az egészségkárosodás bekövetkezésének
lehetőségét, illetve mértékét. Tekintettel a kérdés aktualitására a lakosság környezeti
kockázatérzékelését, a környezet és egészség viszonyát, az esetleges környezeti eredetű
betegségek előfordulási gyakoriságát és a lakosság környezeti kérdésekkel kapcsolatos
tájékozottságát vizsgálták egy vidéki kisvárosban a helyi viszonyokat figyelembe vevő kérdőív
segítségével. Megegyező felmérést végeztek egy lengyel kisvárosban is, mindkét esetben 500
interjú készült. Megvizsgálták a vizsgálatok eredményei alapján a kockázatérzékelésre
kidolgozott pszichometrikus paradigma és a kulturális teória létjogosultságát, ennek
keretében összevetettük a magyar és lengyel eredményeket annak megítélése céljából, hogy a
rendelkezésre álló modellek általánosan alkalmazhatóak-e. Mindkét felmérés esetében
95