EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
egyértelműen mutatják az eredmények a paradigmák alkalmazhatóságát, és mutatják a
szükséges teendőket a kockázatközlés hatékonyságának növeléséhez, így javítva a helyi ipari
létesítmények megítélését, illetve a környezeti eredetű betegségek megelőzését, felismerését
és ennek eredményeképpen az egészségmegőrzés hatékonyságát.
***
A nanotechnológia veszélyei - anyagok „nanorelevanciájának” elemzésére
kialakított szemikvantitatív modellek finomításának lehetőségei ökotoxikológiai
vizsgálatokkal
Pándics Tamás, Törökné Kozma Andrea, Balázs Mária, Demeter Zoltán, Dura Gyula
Országos Környezetegészségügyi Intézet
A nanotechnológiai eljárások során előállított anyagok technológiai szempontból kedvező
tulajdonságaik miatt egyre szélesebb körben kerülnek alkalmazásra. A számos kedvező
tulajdonságuk mellett, több kedvezőtlen környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásuk
is igazolódott. A nanoanyagok kedvezőtlen tulajdonságainak rendszerbe foglalását az
adathiány nagymértékben nehezíti, ezért különösen fontos a nanoanyagokkal kapcsolatos
jelenleg rendelkezésre álló környezeti és egészségkockázat elemzését megalapozó adatok
összegzése, illetve a hiányzó vizsgálatok elvégzése. Elengedhetetlen a már hétköznapivá vált,
a gyógyászattól az élelmiszeriparig terjedő nanotechnológiai termékeket biológiaitoxikológiai
tesztrendszerekben és a környezetben való viselkedésének vizsgálata, és az
expozíció értékelése. Az akut és krónikus ökotoxikológiai vizsgálataik eredményei alapján
jelentős különbség figyelhető meg a nanoszemcsés és nagyszemcsés anyagok hatásai között,
amely indokolttá teszi, hogy egy adott anyag nanoszemcsés változatát kockázatbecslés
szempontjából külön kezeljük. Számos, nagy szemcsés méretben kevéssé ártalmas anyag
nanoszemcsés méretben jelentős biológiai hatással bír. Tekintettel a jelentős adathiányra, a
teljes körű kockázatbecslés nehézségei esetében a kockázat gyors értékeléséhez kidolgozott
szemikvantitatív nanoanyag kockázatbecslési modellek alkalmazási lehetőségeinek feltárása
elengedhetetlen. A kialakított modellük számos „nano-releváns” tulajdonságot figyelembe
vesz, viszont a modell mérési eredményekkel történő további finomítása szükséges, mivel a
nanoanyagok esetenként a nano mérettartományon belül is eltérő tulajdonságokat mutatnak.
Hasznos információt nyújthat ehhez a méret-hatás-dózis összefüggés vizsgálata. A kialakított
modell iránymutató lehet a szabályozás és kockázatelemzés sajátos adatigényeinek
kialakításában, és az ehhez szükséges megfelelő adatgyűjtésben, viszont addig is eseti alapon
meg kell határozni a várható kockázatot. Végső cél a vizsgálati eredmények alapján elvégzett
kvantitatív teljes körű kockázatbecslés, amely nélkül a nanoanyagok felelősségteljes
alkalmazása elképzelhetetlen.
***
A tbc epidemiológiája, újabb ismeretek: pathogenesis és terápia
(Irodalmi áttekintés)
Pásti Gabriella
Debrecen
Évente átlagosan 1,7 millió ember hal meg tbc következtében a világon. Becslések szerint 9
millióan betegszenek meg évente tuberkulózisban. A betegek 80%-a 22 alacsonyan vagy
közepesen fejlett országból kerül ki. A tbc-s esetek mintegy 12%-a HIV vírussal is fertőződött.
A tbc iránti kockázati tényezők közül a HIV fertőzöttség jelenti a legnagyobb kockázatot.
A WHO Európai régiójában a tbc epidemiológiája változatos képet mutat. Bár 2005 óta
csökkenő tendenciáju a bejelentett esetek száma, 18 un. magas prioritású országban (a
középső és a keleti területeken) nyolcszor magasabb az incidencia (68.5/100,000), mint a
nyugati részen (8.4/100,000). A tbc incidencia csökkenése ellenére a multidrog rezisztencia
96