EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ
EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>EGÉSZSÉGTUDOMÁNY</strong>, <strong>LVI</strong>. <strong>ÉVFOLYAM</strong>, <strong>2012.</strong> <strong>4.</strong> <strong>SZÁM</strong> 2012/4<br />
volt a 3. és 5. emeleti, valamint a kültéri baktériumok 75, 58 és 49 %-a. A 3. emeleten vett<br />
mintákban a nagyobb részecsketartományban a Pseudomonas(G-), Klebsiella(G-) ill.<br />
Bacillus(G+)-fajok domináltak, míg a kisebb részecsketartományban főként a Bacillusok<br />
fordultak elő, de Nocardioform(G+)-fajok is megjelentek. Az 5. emelet mintáiban a<br />
Nocardioform-fajok domináltak. A kültérben mindhárom mérettarományban zömmel<br />
Micrococcus(G+)-fajok voltak jellemzőek (az első szinten csekély számban Bacillus-fajok is<br />
előfordultak.)<br />
Az endotoxin koncentráció szintén jelentősen eltért a mintákban. Magas volt a koncentráció a<br />
3. emeleten (PM 10: 465,7; TSP: 366,6 EU/m3), azonban az 5. emeleti értékek még ezt is<br />
meghaladták (PM 10: 1330,5; TSP: 2118,5 EU/m3), viszont a kültérben nagyságrendileg<br />
alacsonyabb szintet mértek (PM 10: 18,9; TSP: 4,72 EU/m3).<br />
Az endotoxin szint nem követte a baktérium koncentrációt. Ennek oka az, hogy a<br />
baktériumok elvesztik csíraképességüket, de az igen hőstabil endotoxin nem bomlik le,<br />
hanem nagy mennyiségben akkumulálódik a porban. A szakirodalom 50 EU/m3 munkahelyi<br />
expozíciós határértéket ajánl, melynek sokszorosát mérték a gabonatárházban. Külföldi<br />
kutatók gabona betárolásánál a határérték kétszázszorosát is mérték már. Megállapítható,<br />
hogy mind az endotoxin, mind pedig a baktérium koncentráció magas egészségi kockázatot<br />
jelent az ott tartózkodókra, mely figyelmeztet a megfelelő védőfelszerelés viselésének<br />
fontosságára.<br />
***<br />
Komposztálási technológiák hatása a levegő gombafaj-összetételére<br />
Magyar Donát 1 , Dobolyi Csaba 2 , Sebők Flóra 3 , Szoboszlay Sándor 3 , Kriszt Balázs 3<br />
1 Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Osztály<br />
2 Szent István Egyetem Környezetipari Regionális Egyetemi Tudásközpont<br />
3 Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetvédelmi és<br />
Környezetbiztonsági Tanszék<br />
A komposztálásban szerepet játszó gombaközösségek képviselőinek a levegőben való<br />
előfordulását több biológiai, meteorológiai és technológiai tényező befolyásolja. A<br />
komposztálás során a magas hőmérsékleten (50°C) optimális növekedést mutató ún. termofil<br />
gombák jelentős szerepet töltenek be (ezek minimális növekedési hőmérséklete 20°C fölött<br />
van, kitartó képleteik azonban alacsonyabb hőmérsékleten is túlélnek). Ezzel szemben a<br />
mezofil gombák szaporodásának hőmérséklet-optimuma 25-41 °C között van. A<br />
gombaelemek mennyiségét Andersen-féle 3 szintű szűrőrendszeren alapuló<br />
levegőmintavevővel határozták meg, az elsődleges tenyésztéshez burgonyakivonat-glükóz<br />
agart használtak, az exponált lemezeket 50°C és 28°C-on egy hétig inkubálták. A<br />
komposztprizma fölötti
Change language