EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM - ÁNTSZ

EGÉSZSÉGTUDOMÁNY, LVI. ÉVFOLYAM, 2012. 4. SZÁM 2012/4
szocioökonómiai tényezőket egyaránt.
Módszerek: A 2009-10. évi influenzaszezonban felállításra került egy adatgyűjtési rendszer,
amelynek célja valamennyi influenzával összefüggésbe hozható halálesetet regisztrálása volt.
A vizsgálat során azonosításra kerültek a 2009-10. évi influenza szezonban a H1N1 influenza
miatt bekövetkező halálesetek település szintű térbeli halmozódásai. A társadalmi-gazdasági
tényezőkkel való kapcsolat vizsgálata a szocioökonómiai helyzet meghatározására kifejlesztett
multidimenzionális index (Deprivációs Index: DI) segítségével történt oly módon, hogy az
adott földrajzi területre jellemző DI az elhunyt lakhelyéhez került hozzárendelésre. A
haláleseteket a DI alapján öt egyenlő népességet tartalmazó csoportba (kvintilis) sorolták,
majd a depriváltság különböző szintjei és a H1N1 influenza miatti halálozás eltéréseinek
összefüggése relatív kockázat segítségével került meghatározásra. A vizsgálat a Rapid Inquiry
Facility, és az ahhoz kapcsolódó SatScan szoftverrel történt. Az átoltottság kockázati
tényezőinek vizsgálata a 2011-12. évi I-MOVE vizsgálat adatainak (n=928) felhasználásával,
többváltozós logisztikus regressziós módszerrel történt.
Eredmények: A vizsgálati időszakban az országos átlagnál alacsonyabb halálozási kockázatot
mutató, azonban nem szignifikáns klaszter volt kimutatható hazánk középső részén, a
Komárom-Esztergom megyétől Fejér, Tolna és Bács-Kiskun megye keleti részére húzódó
területen. Az országos szintnél mintegy 4,5-szer magasabb halálozási kockázat mutatkozott a
Csongrád megye majdnem egészét lefedő területen, mely eltérés statisztikailag is bizonyítható
volt. A kockázatbecslés eredményeként a társadalmi-gazdasági helyzet szintjének mélyülése
és az influenza miatti halálozási eltérés emelkedése között - statisztikailag bizonyított -
lineáris összefüggés volt kimutatható együtt a két nem esetében. Ökológiai regresszióval
azonban már az összefüggés nem bizonyult szignifikánsnak (Relatív KockázatDI=1,15 [0,98-
1,32]).
Az átoltottság tekintetében a vizsgált népességcsoportban az átoltottság összefüggést
mutatott az életkorral és a krónikus betegség(ek) fennállásával, azonban nem mutatott
összefüggést a nemmel és a társadalmi-gazdasági háttérrel.
Következtetés: Az influenza halálozás vonatkozásában a társadalmi-gazdasági tényezők
további vizsgálata szükséges annak érdekében, hogy a felkészülési tervekben az
egyenlőtlenségek figyelembe vétele és lehetőség szerinti csökkentése a jelenleginél nagyobb
hangsúlyt kapjon.
Az influenza átoltottság tekintetében további vizsgálatok szükségesek a védőoltás
igénybevételét, elfogadását illetve visszautasítását befolyásoló tényezők jobb megismerése
érdekében, hogy a WHO által 2010-re kitűzött célok felé elmozdulás történjen.
***
Hőhullámok egészségi hatásai most és a jövőben
Páldy Anna és Bobvos János
Országos Környezetegészségügyi Intézet, Budapest
Az IPCC IV. jelentése (2007.) kijelenti, hogy a klímaváltozás egészségi hatásai közül
Európában a hőhullámok számának növekedése és az ezzel kapcsolatos többlethalálozás
növekvő környezetegészségügyi következményeivel kell számolni.
2007. óta fokozott figyelemmel értékelték a hőhullámok idején bekövetkező többlet halálozás
alakulását. A napi átlag halálozás a hőségnapok alatt 2007-ben 38%-al, 2008-ban 27%-al és
2009-ben 24%-al emelkedett a Közép-magyarországi Régióban, 2010-ben a III. fokú
hőségriasztás alatt a napi átlaghalálozás a Fővárosban 36%-kal, országos szinten 30%-kal
nőtt. 2011-ben ez a növekedés valamivel alacsonyabb volt, a III. fokozatú hőség riasztás
idején a Fővárosban 23%, országos szinten 17%-al volt a napi átlaghalálozás magasabb a
hűvösebb napokhoz képest. A riasztások alatt 2011-ben összességében 593 többlet halálesetet
regisztráltak. 2012-ben az ÁNTSZ négy alkalommal rendelt el hőségriasztást, az
94