Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

I A bürokrácia általános jellemzői
I.1 Tudománytörténeti áttekintés
I.1.1 Max Weber a bürokráciáról
Vitathatatlan tény, hogy a bürokrácia fogalmának a társadalomtudományokba
történő bevezetése Max Weber nevéhez kapcsolódik. Ez, és hosszú távú
tudományos hatása is indokolja, hogy tudománytörténeti vizsgálódásunkat Weber
elméletének vázlatos bemutatásával kezdjük.
I.1.1.1 Weber elméletének újdonsága
A bürokrácia kifejezés használata már jóval Weber előtt is, a XVIII. század közepétől
jelen volt a tudományos gondolkodásban. Ebben az időszakban az Arisztotelesztől
származó klasszikus görög uralmi formák mellett, egy újabb megjelenését jelölte,
amelynek jellemzője a hivatalnoki kar uralmi pozíciója. (Albrow, 1970: 16-18)
Weberre azonban elsősorban a német kameralisztika, mindenek előtt Gustav
Schmoller munkássága hatott bürokrácia elmélete kifejlesztésében. (Albrow, 1970:
50-54). Annak aki Weber leírását ismeri, megdöbbentő a hasonlóság Schmollerhez,
akitől az alábbi idézet származik:
[A bürokrácia a következőkkel jellemezhető:] élethosszig tartó, rendszeres fizetéssel honorált,
szakképzett hivatalnoki réteg, világos és rögzített karrierrendszerrel. A hivatalnok számára
spacializált szakképzés szükséges. A hivatalnokot az állam vezetője nevezi ki, státusa, jogai és
kötelességei hivatali jogi szabályzatokban meghatározottak. Ez a hivatali struktúra a növekvő
munkamegosztás következménye. A bürokrácia léte szintén kötődik a civilizált nemzeteket
jellemző társadalmi osztályok megjelenéséhez. Előfeltételez egy már meglévő fejlett hivatali
rendszert, amelyet azonban a szakképzett hivatalnok megjelenése jelentősen átalakít. A
bürokrácia kialakulását elősegíti továbbá a felsőoktatási rendszer megjelenése. Mindenek előtt
12