20.01.2015 Views

Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bevezetés<br />

Alighanem célszerű, ha egy doktori dolgozat annak az általános kérdésnek a<br />

meghatározásával kezdődik, amelynek - legalább részleges - megválaszolására a<br />

dolgozat vállalkozik. Ebben a dolgozatban e kérdés az, hogy miért találkozhatunk<br />

olyan nagymértékben bürokratikus szervezetekkel a közigazgatásban.<br />

A kérdés felvetése magában foglalja azt a feltételezést, hogy a bürokratikus<br />

szervezeti forma valamiért különösen adekvát az állami szférában, illetve a<br />

közigazgatásban. A kérdést tehát úgy pontosíthatjuk, hogy melyek a bürokratikus<br />

szervezet azon jellemzői, amelyek ezt a szervezeti formát különösen adekváttá<br />

teszik a közigazgatás számára. E kérdés megválaszolása nyilvánvalóan akkor<br />

lehetséges, ha szisztematikusan áttekintjük a bürokratikus szervezet jellemzőit, majd<br />

megvizsgáljuk, hogy ezek a jellemzők miért alkalmasak a közigazgatás sajátos<br />

környezetében, a közigazgatás sajátos feladatainak ellátása során.<br />

Ez a megközelítés tehát megköveteli, hogy tisztázzuk a bürokratikus szervezet<br />

sajátságait, azt, hogy miben áll a bürokrácia specifikuma. Ehhez azonban<br />

tisztáznunk kell a bürokrácia fogalmát. Ehhez a vonatkozó társadalomtudományi<br />

irodalom áttekintésével juthatunk el. A társadalomtudományok módszertana<br />

azonban jelentősen eltér a természettudományokétól. Talán a legfontosabb eltérés<br />

abban ragadható meg, hogy a társadalomtudományokban tett kijelentések, modellek<br />

tesztelése általában nem lehetséges közvetlenül és egyértelműen kísérleti úton.<br />

Ebből következik, hogy azonos jelenségre vonatkozóan számos egymásnak<br />

ellentmondó modell létezhet egyszerre, hiszen a modellek közül nem lehet kísérleti<br />

úton szelektálni. A modellek közötti verseny elsődlegesen a modellek képviselői<br />

közötti vitákban, érvek és ellenérvek ütköztetésével van jelen. Ebben szerepet<br />

kaphatnak logikai érvek, valamint tapasztalati tények és empirikus vizsgálatok adatai<br />

is. Ez utóbbiak azonban a legritkább esetben alkalmasak arra, hogy egy-egy modell<br />

helytállóságát egyértelműen elvessék, még kevésbé arra, hogy bizonyítsák azt.<br />

2

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!