Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Noha Selznick és Gouldner jelentősen eltérő szervezetekben, jelentősen eltérő<br />
problémát vizsgálva végezte esettanulmányait néhány ponton mégis jelentős<br />
megegyezéseket mutatnak. Mindketten:<br />
felhívják a figyelmet arra, hogy a működés, a döntéshozatal és a szabályok<br />
kialakítása egy csoportérdekek és értékek szabdalta mezőben történik, ahol a<br />
csoportok erőpozíciója meghatározó szerepet játszik a folyamatban (Selznick ezt<br />
elsősorban horizontálisan, az egyes szervezeti egységek, szakmai csoportok<br />
tekintetében értelmezi, míg Gouldner vertikálisan a vezető-beosztott viszonyban.)<br />
valamiféle kompromisszumos megoldást (Selznick: kooptálás – az egyes<br />
szakmai- és érdekcsoportok bevonása a döntéshozatalba, Gouldner:<br />
reprezentatív bürokrácia) javasolnak<br />
felhívják a figyelmet a kulturális összefüggések szerepére, Selznick a<br />
szervezeten belüli egyes csoportok, Gouldner pedig a társadalmi szintű kultúra<br />
hatására (pl. arra, hogy az amerikai kultúrában a bürokrácia – maga a szó, de a<br />
tartalom, működésmód is – eleve erős negatív töltéssel bír)<br />
I.1.3.2 A hatvanas évek: a bürokrácia-kutatás fénykora<br />
<strong>Az</strong> ötvenes évek második felétől a hetvenes évek elejéig terjedő időszakot a<br />
bürokráciakutatás aranykorának tekinthetjük. 1956-ban publikálta Peter Blau<br />
(Marshall Meyerrel 1971) az első olyan összefoglaló munkát, amely a bürokratikus<br />
szervezet valamennyi lényeges kérdését szisztematikusan tárgyalta, 1964-ben<br />
Etzioni a bürokrácia problémáját strukturalista szempontból, az egyén, a szervezet<br />
és a társadalom szintjén elemezte, 1970-ben pedig megjelent Martin Albrow<br />
„Bureaucracy” című könyve, amelyet sokan (Marshall 1998, Miller 1991, Bogdanor<br />
1991) máig a legjobb elméleti összefoglaló munkának tartanak. Jelentős kísérletek<br />
történtek Weber elméletének jobb megismerésére, a kor szellemi közegét is feltáró,<br />
kvázi hermeneutikai elemzésére (Albrow 1970, Bendix 1974, Gunter Roth Weber<br />
fordítása, előszavai és jegyzetei in Weber, 1978 – német nyelvterületen elsősorban<br />
Schluchter munkássága, pl. 1981). Eredetileg 1963-ban jelent meg franciául Crozier<br />
(1981) később magyarra is lefordított munkája, 1965-ben jelent meg Gordon Tullock<br />
„The politics of bureaucracy” című munkája, amelyet nem sokkal követett Antony<br />
Downs (1966) „Inside Bureaucracy”-ja. Ezek a művek a public choice elmélet<br />
40
Change language