Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
már talán túlzásba hajló - elmozdulás. A második két modell már inkább az államiközigazgatási<br />
szférára, a politikai döntési mechanizmusra nézve alkalmazható, ezért<br />
ezek elsősorban a politológiában és a Public Choice elméletben jutnak jelentős<br />
szerephez. Szervezeti oldalról elsősorban a simoni modell alkalmazható. Ebben a<br />
szervezet olyan döntési környezetet jelent, amely a rendkívül szerteágazó döntési<br />
problémát leegyszerűsíti, csökkenti azokat a bizonytalanságokat, amelyekkel az<br />
egyéni döntéshozónak egyébként szembe kell néznie.<br />
I.1.2.3.2 Rendszer-környezet viszony, zárt és nyílt rendszerű megközelítés<br />
A rendszer-környezet viszony, illetve a zárt-nyílt rendszer rendszerelméleti kategóriái<br />
különös hangsúlyt adnak számos, korábban kevésbé tárgyalt kérdésnek, például a<br />
szervezet célelérési képességének, hatásosságának (goal-attainment,<br />
effectiveness). A változó környezethez való adaptáció kérdése centrális elemévé vált<br />
a szervezetelméletnek az ötvenes-hatvanas években. Vajon mennyire képes a<br />
merev, nehézkes bürokrácia az egyre gyorsabban változó társadalmi környezethez<br />
alkalmazkodni <strong>Az</strong> eltérő funkciók, környezeti elvárások, környezeti jellemzők<br />
hogyan hatnak a szervezet felépítésére és működésére Vajon a formális<br />
szervezetek kizárólag a számukra kijelölt célokat (más megközelítésben: társadalmi<br />
funkció) követik vagy más célokat is<br />
Ezek olyan centrális kérdések, amelyek a szervezetek nyílt rendszerű felfogásából<br />
következnek. <strong>Az</strong> így felmerülő kérdések megválaszolásában is segíthet a<br />
rendszerelmélet általános törvényszerűségeinek a szervezetekre történő<br />
alkalmazása.<br />
A szervezetre is igaznak kell lennie annak a minden rendszerre álló<br />
törvényszerűségnek, amely szerint a rendszer elsődleges célja önmaga fenntartása<br />
és általában a „szaporodás”, növekedés. Amint azt – mind a számszerű adatokra,<br />
mind a növekedéshez vezető belső mechanizmusokra vonatkozó – empirikus<br />
vizsgálatok bizonyítják (Parkinson 1964, Meyer 1985, Torstendal 1991, Blais-Dion<br />
1991) ez a bürokrácia esetében kétségtelenül így van. A homeosztatikus rendszerek<br />
általános vizsgálata segíthet abban is, hogy a kutatók feltárják azokat a<br />
32
Change language