Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

említett fogalmi zűrzavar okozza. Egyes szerzők egyáltalán nem használják a
bürokrácia kifejezést, hanem egyszerűen csak szervezetről, esetleg formálisracionális
vagy adminisztratív szervezetről beszélnek. Mégis, elméleti
hozzájárulásuk a bürokrácia problémaköréhez vitathatatlan, és a későbbi
monografikus munkák is kiemelik a bürokrácia-elmélet fejlesztésében játszott
szerepüket. Mások viszont következetesen bürokráciáról beszélnek, noha ez a
fogalomhasználat olyan jelenséget ír le, amelyet a szakirodalom többsége nem tart a
fogalomkörbe tartozónak. A problémát ehelyütt azzal próbálom meg áthidalni, hogy a
lehető legszélesebb körből merítek. Ez lehetővé teszi, hogy az egyes iskolák közötti
összefüggéseket feltárva a fogalom tartalmát, ezzel a bürokratikus jellemzőket minél
pontosabban határozhassuk meg.
A dolgozatot kizárólagos elméleti orientáltság jellemzi. Önálló empirikus kutatás
nincs mögötte. Az is a dolgozat hátrányának tekinthető, hogy kissé talán sokat
próbál markolni, amennyiben igyekszik a bürokráciára vonatkozó valamennyi fontos
megközelítést bevonni a vizsgálódás körébe, és azt aztán az állami bürokráciára
vonatkoztatni. Az olvasó eldöntheti, hogy ez a kísérlet sikeres-e vagy sem.
Mindenesetre a munka – talán túlságosan is átfogó, monografikus – jellegéből eleve
következik, hogy a szerzőt kétféle vád is érheti. Egyfelől vádolható azzal, hogy
túlságosan szubjektíven, esetleg tendenciózusan válogat. Ezt a vádat igyakeztem
oly módon elkerülni, hogy lehetőség szerint a „bevett”, általánosan elfogadott,
gyakran hivatkozott, esetleg már az adott terület egyetemi jegyzeteibe is bekerülő
elméletekből igyekeztem válogatni. Ez ugyanakkor utat nyit annak a jogos kritikának,
hogy hiányoznak a dolgozatból az igazán eredeti megközelítések, illetve a
szakterület legújabb eredményei. Ezek a kritikák nyilván jogosak. Különösen azok
lehetnek a neo-klasszikus közgazdaságtan területén, amelyben ismereteim
semmiképpen sem ütik meg a szaktudós szintjét.
Végül jeleznem kell, hogy a kutató munka során elsődlegesen az angolszász
szakirodalom áttekintésére vállalkoztam. Más szerzők munkái csak abban az
esetben kerültek a vizsgálódás fókuszába, ha azok angol vagy magyar nyelven
hozzáférhetőek voltak. Tekintve a dolgozat témáját, a német nyelvű szakirodalom
alaposabb ismerete kétségtelenül hasznos lett volna.
8