Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

megközelítésben - információ feldolgozást végző szervezetekre használják a
bürokrácia kifejezést, míg mások konkrét termelő tevékenységet ellátó, materiális
tevékenységet végző, stb. szervezeteket is ide sorolnak.
3. A szervezet mérete. Egyes szerzők a nagyméretű, nagyszámú alkalmazottat
foglalkoztató szervezeteket tekintik bürokratikusnak, míg mások a szervezeti
méretet irrelevánsnak tartják.
4. A piaci viszonyok szerepe. Bizonyos megközelítésben valamennyi olyan
szervezet, amelynek outputjai nem esnek a piaci mechanizmusok által kialakított
értékelés alá bürokratikusnak nevezendő. Mások megközelítése szerint viszont a
piaci szférában csakúgy jelen vannak bürokratikus szervezetek mint a nonprofit,
illetve állami területen.
5. Monopolisztikus jelleg. Az a nézet is jelen van a társadalomtudományokban,
amely szerint a monopolisztikus helyzet a bürokratikus szervezet meghatározó,
definícióval felérő jellemzője. Ezzel nyilvánvalóan ellentétben állnak mindazok akik
az ilyen szervezetek jelenlétét vallják a versenyszférában, a pártapparátusokban
vagy a társadalmi szervek körében.
6. Állami tevékenység. Az előző két pontban említettekkel van szoros
összefüggésben az a felfogás, amely kizárólag az állami szervek körét tekinti
bürokráciának. Amellett, hogy e felfogással is sokan vitáznak, utalnunk kell arra is,
hogy a bürokráciát így definiálok is eltérnek abban, hogy az állami szervek mely
körét sorolják a bürokrácia fogalmába. Ezen szempont szerint további négy csoport
különíthető el:
7. állami szervezetrendszer egésze, mindhárom hatalmi ág szervei ide tartoznak
8. állami döntéshozatalt, redisztribúciót végző állami szervek, tehát elsősorban a
törvényhozás és a végrehajtó hatalmi ág politikai eleme (meghatározóan a
kormány) tartozik ide
9. csak a végrehajtó hatalmi ág tartozik ide
10. a végrehajtó hatalmi ágon belül is csak a szűk értelemben vett államigazgatás, a
hivatali apparátusok tartoznak ide.
11. A hatékonyság alapján. Végül meg kell említeni azt a dimenziót, amely talán a
legnagyobb ellentéteket váltja ki azon kutatók között, akik a bürokratikus
szervezetek mibenlétével foglalkoznak. A hatékonyság kérdése egyfelől a belső
szervezeti felépítés és működés, másfelől a szervezet társadalmi
beágyazottságának és funkciójának eredője. Nem lehet tehát érdemlegeset
4