Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

Hasonlóképpen kiegyensúlyozottan értékelik a bürokrácia szerepét a demokratikus
politikai rendszerben. A bürokratikus szervezet működési mechanizmusában
antidemokratikus ugyan, de éppen ez a sajátos működési mechanizmus teszi
nélkülözhetetlenné a modern demokráciákban.
Semlegességéből, értékmentességéből következően a legjobb szervezeti forma
a kívülről, demokratikusan meghatározott célok követésére.
Általában a kitűzött célok sokkal hatékonyabb megvalósíthatósága várható a
bürokratikus, mint a demokratikus szervezeti formától.
Igaz ugyan, hogy a személytelenség, az egyéni sajátságok figyelmen kívül
hagyása kifogásolható morális szempontból, ugyanakkor ez a záloga a
jogegyenlőség érvényesülésének.
Végül, a neo-klasszikus közgazdaságtannal szemben, amely az állami
bürokrácia, az állami közszolgáltatások terjedését – a társadalmi szintű
hatékonyság csökkenésének hipotézise mellett – azon a morális-ideológiai
alapon is támadják, hogy az az egyéni szabadság korlátozását eredményezi (pl.
Hayek 1944), a szerzők arra utalnak, hogy a szociális állam a legalapvetőbb
létfeltételek biztosításával a szegényebb társadalmi csoportok esetében inkább
növeli, mint csökkenti a „szabadságfokot”.
Etzioni (1964) Blautól és Meyertól némileg eltérően értelmezi a bürokrácia fogalmát.
A bürokráciát, Webert elemezve, az autoritás meghatározott érvényesítési
formájaként kezeli, amely elsődlegesen, de nem kizárólag szervezeti szinten
értelmezhető. Rendkívül fontosnak tartom, hogy Etzioni viszonylag konzekvensen
nem hatékonyságról, hanem racionalitásról beszél. Ez indokolja, hogy számos
weberi jellemző, amelyet a legtöbb szerző (így Blau és Meyer is) elhanyagol
Etzioninál értelmet nyer. A szabályozottság nemcsak a koordinációt és a legjobb
módszer rögzítését szolgálja, hanem biztosítja az egyes esetek sztenderd, egyenlő
kezelését is. Azt a weberi jellemzőt, hogy az egyes eljárási cselekményeket,
döntéseket írásos formában rögzítik a legtöbb szerző elhanyagolja – írja Etzioni –
noha ennek meghatározó szerepe van a szabályok szisztematikus alkalmazásában
és ennek fenntartásában-kikényszerítésében. Rendkívül fontos, hogy nem
egyszerűen munkamegosztásról, hanem a munka, a jogok és a szervezeten belüli
44