Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

Merton bürokrácia modellje és kritikája Crozier (1980) nyomán úgy rekonstruálható,
hogy Merton lényegében elfogadja Webernek a bürokratikus szervezetre vonatkozó
modelljét. Ez a szervezet ugyanakkor – mint a benne dolgozó egyének társadalmi
környezete – torzulásokat idéz elő az egyénekben, a bürokratákban. Ezek a
személyiségtorzulások vezetnek aztán el a szervezet szintjén is olyan
diszfunkciókhoz, mint a célok teljes figyelmen kívül hagyása, a szervezeti
szempontoknak az ügyfél szempontjai elé helyezése, stb.
E tekintetben Merton szoros elméleti kapcsolódást mutat a Human Relations
irányzattal. Mindkettő
hangsúlyozza az egyes egyének fontosságát a szervezetben
rámutat a szervezet és az egyén között kapcsolat fontosságára (bár míg a
Human Relations figyelmének középpontjában az egyén szervezet
viszonyrendszer áll, addig Merton a szervezet egyén viszonyrendszerre
összpontosít)
az egyén érzelmi, hangulati, morális oldalára összpontosít és lényegében
figyelmen kívül hagyja a kognitív oldalt. Ez aztán a későbbi szerzőknél,
Croziernél és Downsnál kap jelentős szerepet.
Mertonhoz kapcsolódóan egész szociológiai iskola jött létre, amely jelentős figyelmet
szentelt a bürokrácia elemzésének. Az iskola szemléletét, kutatási irányait és
részben eredményeit is jól összegzi az a szöveggyűjtemény, amelyet másokkal
együtt Merton állított össze és amely több mint egy évtizedig meghatározó
jelentőségű volt a bürokrácia egyetemi oktatásában. (Merton et al: 1952).
A funkcionalista iskolához tartozó nevek közül Philip Selznick és Alvin Gouldner
neve érdemel feltétlen kiemelést, mivel munkásságuk jelentős kihatással volt a
későbbi kutatásokra. Mindketten esettanulmányokkal, tehát empirikus
adatgyűjtéssel, kísérelték meg, hogy közelebb jussanak a bürokratikus szervezet
összefüggésihez. Selznick leggyakrabban idézett munkája (1949) egy a New Deal
keretében felállított sajátos közigazgatási szervezet munkáját vizsgálja. Kimutatja,
hogy az egyes szervezeti egységek sajátos értékrendet, szakmai sztenderdeket
38