Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

ezért a hierarchia éppúgy jelen van biológiai és szimbolikus, mint társadalmi
rendszerekben.
Éppen mert a rendszerszemlélet kisebb-nagyobb mértékben hatott valamennyi, a
szervezetekkel foglalkozó szerzőre, vitatható, hogy a rendszerszemléletű
szervezetelméletet külön iskolaként tárgyaljuk. Hogy mégis ezt a megoldást
választottuk, annak didaktikai okai vannak. Egyfelől az a meghatározó hatás,
amelyet ez a szemléletmód a szervezetelméletre gyakorolt, elkerülhetetlenné tette a
téma rövid felvillantását. Másrészt számos szerzőt elsődlegesen mint a
rendszerszemléletű szervezetelmélet képviselőit jellemzi a szakirodalom. Ilyen
szerzők például Ackoff (1971) vagy Katz és Kahn (1978), részben Simon (1982),
valamint mindazok, akik például a kibernetika eredményeit alkalmazták a
szervezetekre (Reister 1979). A következőkben tárgyalandó kontingencia elméletet
esetében is – noha minden jelentős monográfia önálló irányzatként tárgyalja –
vitathatatlan a rendszerszemlélet messzemenő hatása. Mielőtt azonban rátérnék a
kontingencia elmélet tárgyalására, két olyan megközelítést mutatok be, amelyek
hatása meghatározó, s amelyeket a szakirodalom kifejezetten a rendzserszemléletű
megközelítésmódok között tárgyal.
I.1.2.3.1 A szervezet mint döntési rendszer
A szervezetek felfoghatóak az információáramlás és feldolgozás strukturált
rendszereként, amelyekben az információáramlás csomópontjait a döntések
képviselik. A szervezeteknek, mint döntési rendszereknek a leírása elsődlegesen
Herbert A. Simon nevéhez köthető. (Simon 1958, 1982, 1985) Simon abból indul ki,
hogy a racionális döntéselmélet felfogása szerinti döntés a gyakorlatban nem
lehetséges. A racionális döntéselmélet szerint racionális az a döntés, amelyet a
döntéshozó valamennyi alternatíva számbavételével, azok hatásaival számolva hoz
meg, oly módon, hogy a preferenciarendszere szerinti legkedvezőbb kimenetelű
alternatívát választja. Simon rámutat arra, hogy ez a modell a gyakorlatban nem
érvényesülhet, mert:
a döntéshozó a legritkább esetben van tisztában pontosan saját
preferenciarendszerével (milyen szempontot, milyen súllyal kíván érvényesíteni,
28