Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

* * * * *
Ez az egyoldalúság jelentős részben következik magának a diszciplínának a
jellegéből is. A szervezetelmélet és szervezéstan kizárólagos tárgya maga a
szervezet, és elsődlegesen azt vizsgálja, hogy hogyan tehető a szervezet
hatékonyabbá. Az e területen született legfontosabbnak tekintett munkák vázlatos
ismertetése után most a szervezet-szociológia felé fordulunk. A szervezetszociológia,
noha szoros kölcsönhatásban áll – különösen a Human Relations
irányzattal kezdődően – a szervezetelmélettel, megközelítésmódjában mégis eltér
attól. Az eltérés a következőkben ragadható meg:
leíró és nem előíró jellegű
a szervezet mint társadalmi jelenség érdekli, ezért szervezet és társadalom
kölcsönhatását nem egyoldalúan érzékeli, fontos kérdéssé válik a szervezetek,
szervezeti formák hatása a társadalomra (Blau 1971, Etzioni 1964, Kamenka
1989, a totális intézményekről: Goffman 1981)
a szervezetek esetében nem kizárólag az azok hatékonyságát befolyásoló
tényezőkre koncentrál
I.1.3 A Weberi modell meghaladása a szervezet-szociológiában
I.1.3.1 Merton és funkcionalista iskolája
Robert K. Merton jelentős szerepet játszott abban, hogy a weberi bürokráciaelmélet
az angolszász társadalomtudomány képviselői számára is ismertté váljon. Az
amerikai társadalomtudomány második világháború utáni meghatározó szerepéből
következően pedig ez a „világhírt” jelentette a weberi elmélet számára.
Ugyanakkor Merton volt az első olyan jelentős szerző is, aki a bürokráciára
vonatkozó elméletét már kifejezetten a weberi elméletre reflektálva fejtette ki. Merton
bürokrácia-felfogása mégis jól illeszkedik abba az elméleti keretbe, amelyet
szociológiai funkcionalizmusnak nevezhetünk. Merton a bürokratizmust az anómia
egy típusának, a ritualizmusnak a megnyilvánulását kezeli (Merton 1980:338-451).
36