Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
endszerének fenntartására, javítására kell helyeznie a hangsúlyt, beleértve ebbe az<br />
informális kommunikációt is. Barnard azt is fontosnak tartja, hogy a vezető<br />
biztosítani tudja magának a dolgozók lojalitását, szolgálatait. Fiedler (1967, magyar<br />
nyelven ismerteti: Guiot 1984) elmélete már részletesen és szisztematikusan elemzi<br />
a személyes és objektív tényezőket és ennek függvényévé teszi az optimális vezetői<br />
magatartást.<br />
A motiváció kérdése is elsősorban a Human Relations iskola eredményeinek<br />
hatására problematizálódik (Keiser-Kubicek 1985/a). Maslow (1943) általános<br />
motivációs elmélete a motivációs tényezőket egy piramisként képzeli el, amelynek<br />
csak alsó szintje jelenti a fiziológiai szükségletek kielégítését, a felsőbb szinteken<br />
viszont olyan tényezők szerepelnek, mint a mások megbecsülése iránti vágy, az<br />
önkiteljesítés, stb. Maslow elméletét mások mellett Herzberg (1959, 1985) és Argiris<br />
(1957) alkalmazza a szervezeti környezetre. Dougles McGregor (1957, 1985) az „X<br />
– Y” elmélettel szembeállítja egymással a formális-racionális irányzat motivációs<br />
elméletét az újabb, a személyiséget jobban figyelembe vevő motivációs<br />
elméletetekkel. Előbbi a motivációt kizárólag az anyagi tényezőben, a fizetésben<br />
látja. Taylor, a teljesítménybérezés bevezetésével a fizetést az elvégzett munka<br />
mennyiségéhez köti. McGregor rámutat a formális iskola személyiségfelfogásának<br />
egyoldalúságára. Ez az iskola – mondja – az embert alapvetően úgy tekinti, mint aki<br />
minden körülmények között kerüli a munkát, ezért már-már pavlovi rendszerű<br />
kondicionálással, materiális jutalmazással vagy büntetéssel lehet csak munkára<br />
bírni. <strong>Az</strong> egyén azonban szívesen is végezheti a munkáját, ha abban örömét leli, a<br />
munkahelyen jól érzi magát, stb.<br />
I.1.2.2.2 <strong>Az</strong> irányzat értékelése<br />
A Human Relations irányzat létrejöttét magyarázhatjuk kizárólag „szellemtörténeti”<br />
alapon, mint a formális-racionális irányzat antitézisét. Érdemes azonban rámutatni<br />
azokra a társadalmi-gazdasági fejlődési tendenciákra, amelyek az új irányzat<br />
eredményeit oly fontossá tették.<br />
9 Magyar nyelven bő válogatás található Barnard irásaiból: Kovács 1985 és főleg Seres 1986<br />
22
Change language