20.01.2015 Views

Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

környezetben kiváltott hatásáról. Ez a szervezetek esetében elsődlegesen azt jelenti,<br />

hogy a szervezet tájékozódik az outputoknak a környezetben elfoglalt helyéről, arról<br />

hogy az outputok mennyire adekvátak, mindenekelőtt mennyire felelnek meg a<br />

környezeti elvárásoknak. Formális-racionális szervezet esetében pedig a<br />

visszacsatolás elsődleges szerepe, hogy vizsgálja vajon az outputok alkalmasak-e a<br />

kijelölt szervezeti célok elérésére.<br />

Noha a rendszerelmélet a biológia területén került kidolgozásra (Bertalanffy 1949)<br />

igen gyorsan teret hódított más tudományágakban is. Ennek megfelelően a<br />

társadalomtudományok jelentős területein kezdték el alkalmazni a<br />

rendszerszemléletet már az 1950-es évektől. A hatvanas években pedig a legtöbb<br />

elméletet már rendszerszemléletű keretben fogalmazták meg, illetve a korábbi<br />

elméleteket is ilyen szemléletben „hangszerelték át”. A rendszerszemlélethez<br />

szorosan kapcsolódnak további olyan szemléletformáló elméletek, illetve modellek,<br />

mint amilyen a kibernetika vagy a kommunikációelmélet, amelyek szintén<br />

alkalmazhatóak a biológiai, pszichológiai és társadalmi jelenségek leírására és<br />

megértésére.<br />

A társadalomelméletben elsőként az a Talcott Parsons építette elméletét<br />

rendszertani kategóriákra (Parsons 1951, 1988), akinek Max Weber fordítása<br />

meghatározó jelentőségű volt az amerikai társadalomtudományokra. Parsons híres<br />

AGIL sémájában a politikai alrendszert mint célelérő alrendszert írja le. David Easton<br />

(1953, 1981) pedig már a politikai rendszer rendszerszemléletű elemzését nyújtja.<br />

A szervezetelméletben is gyorsan, már az ötvenes években teret nyert a<br />

rendszerszemlélet alkalmazása. (Lásd erről: Grochla 1979) Grochla – több más<br />

szerzővel megegyezően (pl. Johnson et al 1985) – a rendszerszemlélet előnyeként<br />

annak integratív és heurisztikus hatását emeli ki. 10<br />

<strong>Az</strong> integratív hatás arra a problémára nyújthat megoldást, ami a szervezetre mint<br />

tárgyra irányuló eltérő szemléletmódok és megközelítésmódok következménye.<br />

Eszerint a rendszerelmélet olyan terminológiát és fogalmi-gondolati kereteket<br />

10 A rednszerszemlélet előnyeinek összegzése: Grocla 1979: 21.<br />

26

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!