Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Ãllam- és ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
3. Egy olyan szervezetben, amely – mint Crozier megállapítja – a bizonytalanság<br />
minimalizálására törekszik, a bizonytalanság mindig neuralgikus pont lesz, olyan<br />
tényező, amelyet meg kell szüntetni.<br />
A bizonytalanság fontossága teszi érthetővé, hogy a szervezeten belül kétféle<br />
hatalom alakul ki: a szervezeti hierarchiában elfoglalt helyből és a szakértelemből<br />
adódó hatalom. 18 A szakértelem biztosítani képes a bizonytalan helyzetek kezelését,<br />
ezért meghatározó szerepe van a formális szervezetben.<br />
A bizonytalanság szigetei mellett a legtöbb terület leszabályozott. A szabályozott és<br />
bizonytalan területek jelölik ki azt a játékteret amelyen belül harc folyik a hatalomért<br />
– a felosztható javakért. Ebben a harcban az egyes résztvevő csoportok különféle<br />
stratégiákat alakítanak ki és követnek, különféle taktikákat alkalmaznak. A szakértők<br />
gyakran a bizonytalan területek kitágításában érdekeltek. Ugyanakkor általános<br />
tendencia a szabályok és ezzel a szabályozott területek növelése. Ebben a vezetők<br />
egyfelől azért érdekeltek, mert a szabályalkotás az ő privilégiumuk. A szabályozott<br />
területeken aztán számon kérhetik a szabályok betartását vagyis jelentős mértékben<br />
kontrollálhatják azokat. Másfelől a szabályok időleges felfüggesztésével, lazább<br />
értelmezésével – amit csak ők tehetnek meg – taktikai előnyhöz juthatnak. A<br />
beosztottak számára viszont azért jelent előnyt a szabály, mert megköti a vezetők<br />
kezét, korlátozza döntési szabadságukat.<br />
<strong>Az</strong> egyes csoportok közötti érdekellentétek ezen túlmenően egyfajta kommunikációs<br />
blokádot is kialakítanak a szervezeten belül. A bürokratikus szervezet hierarchikus<br />
rendjéből, valamint a döntések személytelenségének követelményéből következően<br />
a jelentős döntések „fent” születnek, az információk viszont elsősorban „lent”, a<br />
mindennapi munkatapasztalatból generálódnak. Ebből valamint a kommunikációs<br />
blokád tényéből következik, hogy a döntéseket azok hozzák akik nem rendelkeznek<br />
a döntéshozatalhoz szükséges ismeretekkel.<br />
18 "<strong>Az</strong> emberi beavatkozást igénylô bizonytalansági helyzetek alapján két hatalomtípus fejlôdik majd<br />
ki. Elôször is az a hatalom, melyet szakértôi hatalomnak nevezhetnénk, vagyis amellyel az egyén<br />
azon egyéni képességei folytán rendelkezik, hogy ellenôrizni tud a szervezet működésébôl fakadó<br />
bizonyos bizonytalansági tényezôket, másodszor pedig a funkcionális-hierarchikus hatalom, amellyel<br />
46
Change language