Az állami bürokrácia elméleti kérdései - ELTE Állam- és ...

változnak. Ezek a jellemzők aztán egyrészt úgy hatnak, hogy a vezetésnek sokkal
nagyobb a mozgástere, miáltal a csoportok tárgyalási szabadsága szûkül. Másrészt e
szervezettípus sokkal inkább alkalmas a változásra, illetve a változó környezethez való
adaptálódásra. Ez a megállapítás jelentős mértékben aláássa a Crozier-i elemzés
megállapításait.
Martin Albrow (1970) is a bürokráciát állítja elemzése középpontjába, de nem a
bürokratikus szervezetet mint társadalmi objektumot, hanem a bürokrácia fogalmát,
mint tudományos koncepciót. Ő maga így foglalja össze a könyv célját:
E könyv nem nevezhető sikeresnek, ha nem tudta világosan bemutatni azokat a lépcsőfokokat,
amelyeken a “bürokrácia” előbb az uralmi pozícióban lévő hivatalnok csoportra, majd a
hivatalnokok által vezetett kormányzati formára vonatkoztatták. Később, miután a modern
igazgatással [administration] azonosították, általánosan vonatkoztatták minden racionális
igazgatási formára. Míg korábban csak az igazgatási szervezetekre alkalmazták a kifejezést,
később valamennyi modern szervezetre. A végeredmény: egy rakás egymással versengő,
zavarodottságot előidéző fogalomhasználat. (p.120 – a szerző fordítása)
Albrow legnagyobb érdeme, hogy történeti metszetben mutatja be a fogalom
fejlődését, az elméletek egymásra épülését és szétágazását. Könyvének ez az oldala
rendkívül tanulságos, és nagyban hozzájárul a fogalom jobb megértéséhez. Nem
véletlen, hogy a későbbiekben részletesebben is idézem Weberre vonatkozó
elemzését.
Kevésbé tartom sikeresnek azt a részt, amelyben – mintegy a történeti elemzés
konzekvenciát levonva, mintegy statikus képként a jelenre kivetítve – megpróbálja
meghatározni a bürokrácia fogalom főbb csoportjait, egyfajta klasztereit. Albrow 7 ilyen
nagy jelentéstartományt különít el. A bürokrácia mint:
racionális szervezet
szervezeti hatékonytalanság (inefficiency)
a hivatalnokok általi társadalomirányítás
közigazgatás
a hivatalnokok általi igazgatás
szervezet
48