FESZTIVÁLOKtokat láthattunk. (Elôadás-beszámolóink fôleg ezekrôl szólnak.)Meglepô, de érvényes értelmezések jellemzik a klasszikus szövegekszínpadra állítását is. Erre nemcsak az alább ismertetettTragédia vagy Lakodalom jó példa, hanem a komáromi II. József(Szomory Dezsô darabját Verebes István állította színpadra, snemcsak sajátos koncepciója fontos, hanem mindenekelôtt színészpedagógiaimunkája, akárcsak a temesvári Lila ákác rendezésekor)vagy akár az olyan – más-más okokból kevésbé sikerült– produkciók is, mint a szabadkai Kosztolányi Színpad Bornemisza-interpretációja(Tragoedia magyar nyelven az SophoclesElektrájából) vagy a székelyudvarhelyiek Szeget szeggel-je.A kortárs tematika hangsúlyos jelenléte összefügg azzal, hogya produkciók rendezôinek többsége fiatal. Az elôzô két-háromévben a kisvárdai fesztiválokról szóló beszámolóimban márhangsúlyoztam: milyen áttörést jelent a határon túli magyar színjátszásbana társulatok megfiatalodása – ez most a rendezôi karrólis elmondható. Ami nem azt jelenti, hogy a középkorú, illetveidôsebb alkotók háttérbe szorultak volna, vagy kevésbé friss gon-Made for USA?■ JANUSZ GL⁄ OWACKI: A NEGYEDIK NÔVÉR ■Fodor Piroska, Darabont Mikold, Kárp György és Berekméri KatusBár Gïowacki szerint darabja nem a Három nôvér folytatása vagy átirata, a marosvásárhelyielôadást mégis Csehov tükrében kell nézni.Gïowacki három nôvére – Vera (Berekméri Katus), Tánya (Darabont Mikold) és Kátya(Fodor Piroska) – Moszkvában él, és egy távoli álomvilágba, Amerikába vágyik. A negyedik„nôvér” a szótlan, gyámoltalan Kolja (Bodolay Balázs), aki egy tévészereplés jóvoltábólAmerikába megy. A három lány, elsôsorban Tánya, abban reménykedik, hogy Kolja segítségévelôk is eljutnak a tengerentúlra, ahol minden szép és mesés, ahogy azt a tévében látták.Életükben meghatározó szerepe van a televíziónak, a médiának. Folyamatosan értesülünka nagyvilágban történô eseményekrôl,a hatalmas, epermintás ággyal szembenálló képernyô tölti be a nôvérek mindennapjait.Elöl a hosszú, piros szônyeg olyan,akár az Oscar-gálán. És persze élôben közvetítikis a díjátadási ceremóniát.Bár úgy tûnik, Tányának, a legkisebblánynak teljesülnek álmai – a bûnözôKosztya (Sebestyén Aba) hercegnôvé teszi,mindent megkap, amire valaha is vágyott–, de végül megfosztják a boldogság lehetôségétôl:a frigy elôtt a férfit meggyilkolják.A rajongó, játékos lány egy pillanatalatt érik határozott nôvé. Darabont Mikoldfinoman árnyalja azt a folyamatot,amelynek során a szôke kamasz csitribôl aza Lara Croft-típusú nô lesz, aki hidegvérrelképes rálôni a gyilkosra.Ebben a világban Kosztya anyja, Bábuska(Balázs Éva) néhány reklámfilmszerepértés a velük járó nagyvilági elônyökértkönnyedén túllép fia halálán; nemcsak azinformációk tömkelege hatol be lakásunkba,hanem gépfegyveres bérgyilkosokis ablakunkon, s míg alszunk, álmainkat isellopják. Az álmok, az ártatlanság feladásávala halott anyukának címzett és a lufibanpostázott imák is elmaradoznak: nincs márértelme sem az életnek, sem a halálnak.Az egyik legszebb, iróniával telített epizódbana három nôvér leül az ágy szélére, sa levegôbe meredve úgy tesz, mintha teázna.A kimerevített pillanat Csehovot idézi,a Prozorov lányok Moszkva, avagy aboldogság utáni tehetetlen vágyakozását.Vagy inkább nagyon is korunkra utal.VAJNA NOÉMI■XXXVIII. évfolyam 10. számEgy toll igézetébenDAVID HARROWER: KÉS A TYÚKBAN ■Ebben a látszólag átlagos szerelmiháromszög-törté<strong>net</strong>ben a nyers valóság és a transzcendenciaegyüttes jelenléte jelképessé formálódik.A szabadkai elôadásban a földmûves „háza”, a molnár „malma”, valamint a kettô köztiút egy térben jelenik meg. A teret középen egy libikóka-palló választja ketté, a két térfélzsákokkal van tele, amelyekhez bonyolultrendszerben kötelek vezetnek. Ezeket a valóságoselemeket azonban elsôsorban nemrendeltetésüknek megfelelôen használják.A Nô (Vicei Natália) például egy földdelteli zsákban nézi tükörképét, a földet morzsolvamossa kezeit. Kételkedik, és e kételyeknekközük van a molnárhoz. A másik„térfélen” lévô molnár felhúz egy kötelet,és a Nô elôtt álló zsák, amelyben eddig tükörképétnézte, megemelkedik. Ez számáramaga a bûbáj.<strong>2005.</strong> OKTÓBER ■ 3 7
FESZTIVÁLOKdolkodásúak lennének – jól példázza ezt, hogy a legtöbb díjjal jutalmazottMurlin Murlót az újvidéki Akadémia ötvenes éveit taposótanára, Hernyák György vitte sikerre.Örvendetes, hogy az elôadások igen fontos harmadát az adottrégió magyar rendezôi vitték színre; hogy Újvidéken a fiatal színész,Puskás Zoltán egyre nagyobb rendezôi feladatokat kap, ésold meg jól; hogy a budapesti Színmûvészetin végzett ifjú rendezôkmindenekelôtt a vásárhelyi fôiskolán, de másutt is lehetôségetkapnak a kölcsönösen gyümölcsözô munkára. Ezúttal isbeigazolódott, milyen lényeges a román és magyar színházi tudásés tapasztalat összeolvadása, amit egyfelôl a magyar rendezôk(Bocsárdi, Tompa) román társulatokkal végzett munkája, illetveromán rendezôknek a magyar együttesekkel kialakuló ésimmár folyamatossá váló kapcsolata jelez. A fesztivál-elôadásoktapasztalata szerint a román rendezôk közül azok tudnak igazánérdemlegeset alkotni, akik nem csupán kirándulnak egyegytársulathoz, hanem szoros együttmûködés alakul ki közöttük.Sajnálatos, hogy ilyen munkakapcsolat nem vagy csak rit-Vicei Natália ésCsernik ÁrpádA két világ között leginkább a Nô közlekedik a pallón keresztül.Legtöbbször csak átmegy rajta, egyszer azonban megáll – ekkorvesz fordulatot a törté<strong>net</strong>, a Nô életében jelen levô két férfi egyenrangúságamegbillen. Férjét, Csikós Williamet (Csernik Árpád)megcsalja a molnárral (Katkó Ferenc), majd együtt meg is ölik.Az elôadás világa finom, majdhogynem lebegô; a színészi játékmentes a nagy és energikus mozdulatoktól, felerôsödik a mimikaés gesztus. A fények kiemelnek, hangsúlyoznak, ugyanakkor sejtelmesséis teszik a történéseket. Míg William térrésze többnyirehomályban van, vagy csak a benne szereplô figurák kapnak erôsebbfényt, a molnár terét derûs világosság ragyogja be.A törté<strong>net</strong>ben kiemelt szerepet játszik a toll, amely a molnárszámára áldás, a Nônek elôször gonosz fortély, késôbb kíváncsiságánaktárgya, végül a megváltás, hiszen általa tud nevet adni adolgoknak.Az elôadás két legerôteljesebb, stilizált pillanata a megcsalás ésa gyilkosság. A rendezô lassan vezet el a házasságtörésig: a Nôeleinte tart a molnártól, majd hogy megszabaduljon a férfi „igézésétôl”,odaadja magát neki. A gyilkosságnál a két térrész közöttipallót, mint egy szendvicset, összehajtják, s a rajta álló Williama szerkezet alá kerül. A férfi nem csak testi valójában tûnikel – képpé fogalmazódik, ahogyan a Nô maga mögött hagyjamúltját.GÖNCZI HUNORCirkusziCsehov-mese■ ANTON CSEHOV–KISS CSABA:DE MI LETT A NÔVEL? ■Amikor beengedik a nézôket, a játék márelkezdôdött. Hangos zene szól (A GyûrûkUra filmzenéje), a porond alakú játéktérenott vannak a színészek, folyik az elôadás.Három férfi bálba készül, és hogy az idôtelüssék, beszélgetnek. Nem a fociról, nemis üzleti ügyekrôl, hanem egy nôrôl, IrinaBikulináról, akirôl apránként derül ki:mindhárman kötôdtek hozzá, és ez számukraépp akkora meglepetés, mint a nézôKovács Nemes Andor, Balázs Áron és Huszta Dániel3 8 ■ <strong>2005.</strong> OKTÓBERXXXVIII. évfolyam 10. szám