2005. október - Színház.net

FESZTIVÁLOKkán születik meg a Felvidéken, a Vajdaságban és Beregszászon.Ebben az évben is bemutatkozhattak a kolozsvári, marosvásárhelyiés újvidéki fôiskolások, s a látott vizsgaprodukciók alapjánaz idén is, akárcsak néhány éve, az derült ki, hogy szakmailag,színészi érettség és a pályára való alkalmasság szempontjábólegyaránt a vajdaságiak a legfelkészültebbek. Ezt nemcsak avégzôs osztály komoly-komolytalan, az eredeti mûhöz hû, de egybenazt s a maguk színész voltát perszifláló Shakespeare-elôadás,a Wyhar igazolta, hanem a fergeteges, elragadóan ötletes, sodrólendületû és energikus A dzsungel könyve is, amelyben az alsóbbosztályosok is magabiztosan, jó színvonalon teljesítették a zenésmûfaj megszabta követelményeket.A tizenhetedik kisvárdai fesztivál tehát, azon túl, hogy felvonultatotthúsz-egynehány elôadást, számos általánosítható jelenségmegállapítására is alkalmat nyújtott. A régóta ígért újszínház az idén sem épült fel – majd jövôre. Így ezúttal is soksoktechnikai megalkuvás árán játszottak az együttesek a mármegszokott színpadokon (mûvelôdési ház és Várszínház), vala-számára. Van itt szerelem, megcsalás,szöktetés, hepiend, mely paradoxmódon halálba fordul. PuskásZoltán rendezô a szaggatott jelenetezéstfilmes technikával oldja meg.A gyors váltások, az eszköztelen színészijáték, az elrajzolt figurák számosasszociációra adnak lehetôséget.A játék a mesérôl szól, az eseményekeljátszása a mesélés alaphelyzetébeágyazódik. A cirkuszi porondotidézô tér nemcsak a játék körkörösségéreutal, hanem egyszerre valósés szimbolikus jellegû is. Innen egymódon lehet kilépni: a középen lévôlépcsô tetején található ajtón keresztül,de hogy ez hová vezet, nem tudni.Az elôadást a valós és irreális elemekkeveredése, a váratlan megoldásokhatják át. A porondon belülálló három oszlop egyike fogorvosiszékké változik, a másikból vonatfülkelesz. A férfiak hatalmas cilinderea tolkieni hobbitok kalapját juttatjaeszünkbe, fehér-fekete csíkosnadrágjuk, pöttyös mellényük, feketefrakkjuk bohócos attitûdöt kölcsönöznekik, csíkos kesztyûjükgesztusaikat, mozdulataikat teszierôteljesebbé, hangsúlyosabbá.Egy utazóláda bôgôtok és uzsonnaasztallehet, de az orvos halottgyermekének ágya is. A színészeknyakába vetett fehér sál fogorvosikellék, asztalterítô vagy öltözékkiegészítô,de ez testesíti meg Irinátis. Balázs Áron egyetlen gesztussaljelzi, amikor Irinát alakítja: nyakaköré tekeri a fehér kelmét. Játékakönynyed, légies, improvizatív. Denemcsak a nôt alakítja remekül, hiszenmint kalauz, fájós fogú gyártulajdonosvagy a szkeptikus Gyabkinis remekel. Huszta Dániel a mesélô,ô a tudója a történetnek, és ezáltal ajáték irányítója is. Mimikája, gesztusailátványosan erôsek. Kovács NemesAndor Aljosája, nagyvilági színésze,megtört sorsú fogorvosa szereposztásitelitalálat.VELIN ANDREA■A szövegen túlROLAND SCHIMMELPFENNIG: AZ ARAB ÉJSZAKA ■E kortárs német darab sajátosan posztmodern alkotás: monologikus vagy dialogikus beszédmozaikoksora. A világ kristályosan áttetszô, önmagukban értelmes részei nem állnak összeegésszé, hanem homokszemekként porlanak szét. Schimmelpfennig színpadi helyzeteit elcsépelt,közhelyszerû szövegelemekre építi, mûvének mégis van valamilyen kopár költôiségûszürreális rétege, melyben fontos szerepet kap az álom, a féléber képzettársítás, a sokatmondósejtelem.Sebesyén Aba, Györffy András, Nagy Dorottya és Zayzon ZsoltA Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem színészeinek-színésztanárainak elôadása egy lakótelepihomokozóban játszódik. Itt jelenik meg Lomeier (Györffy András), aki gondolataitegyes szám elsô személyben közli, Fatima Mansur (Nagy Dorottya) megérkezésekor azonban –a szerzôi utasításoknak megfelelôen – elmondja azt is, amit lát vagy csinál. A többi szereplôugyancsak ezt teszi. A groteszk-játékos dialógusok így tulajdonképpen a szöveg mögöttrejtôzködô „dolgok” között folynak.Szabó Máté rendezôi megközelítése nyitva hagyja a kérdést – s a nézôre bízza a választ: vajonegy ember (leginkább Lomeier) belsejében játszódik-e le öt monológ, vagy öt ember különkülönmonológjáról van-e szó. Egy bizonyos: mindenki köztes állapotban van. A rendezô Azarab éjszaka történetét kiemeli a valóságosnak tûnô helyzetbôl. Az eredeti szövegben a ,,cselekmény”helyszíne egy tömbházlakás, itt viszont az épület csak a homokozó mögötti vetítôvásznonjelenik meg. A tömbházban zajló események a homokozón belül, illetve kívül zajlanak.Ez a kint-bent játék még izgalmasabbá teszi az elôadást. A Franziska Dehkét alakító TompaKlára például csak akkor lép be a homokozóba, amikor fürdeni kezd. Homokkal.XXXVIII. évfolyam 10. szám2005. OKTÓBER ■ 3 9