Rogerson, John W.csak nagyon időigényes volt. Az ezt követő években számos meghívást kaptam,hogy adott témákban előadássorozatokat tartsak. Voltak F. D. Maurice előadásokLondonban 1992-ben; hat Gifford előadás Aberdeenben 1994-ben, valamint aPrideaux előadások az Essexi Egyetemen 1998-ban. Azt hiszem visszautasíthattamvolna ezeket a meghívásokat azzal az indokkal, hogy sokkal fontosabb befejeznema teológiai munkámat, de eltekintve attól, hogy nem igazán tudok nemet mondani,az is tény: halvány elképzelésem sem volt arról, miként birkózhatnék meg az Ószövetségiteológia megírásának feladatával. Így volt ez annak ellenére is (vagy talán,éppen azért), hogy három hónapot töltöttem 1994 végén Göttingenben, ahol elolvastamminden olyan ószövetségi teológiát, vagy annak megfelelő művet, amit csakfellelhettem és németül publikáltak a tizenkilencedik században.Egy szó mint száz éreztem, a köntörfalazás befejezésének ideje akkor érkezettel, amikor 2004-ben meghívást kaptam a 2006-os Thomas Burns előadások megtartásáraDunedinbe (Új-Zéland) az Otagói Egyetemre. Hat előadást kellett tartanom azév augusztusában két héten keresztül, és akkor döntöttem el: ezek legyenek a teológiaalapjai. Ez jó lehetőséget kínált arra is, hogy kollégák véleményét is megismerjemazzal kapcsolatban, amire készültem. Az előadásaimat a következő címmel tartottam:Az Ószövetség kommunikatív teológiája. Ezúton szeretném kifejezni hálámat PaulTrebilco professzornak és munkatársainak a meghívásért, valamint azért, hogy aDunedinben eltöltött időt olyan kellemessé és hasznossá tették számomra.Ez a munka az előadások teljesen átfogalmazott és kibővített változata, nohakövettem azok alapvető vázlatát. Először is hadd szóljak a „kommunikatív” fogalomról.Ez a kifejezés kulcsfontosságú volt az előadásaimban, és ugyanígy központiszerepet tölt be ebben a könyvben is. Amint a recenzióírók előszeretettel mutatnakrá, a jelen írás meglehetősen rugalmasan használja e szót. Amint erre Luhmann isrámutat, képlékeny fogalommal van dolgunk. 2 Az én szóhasználatom némileg Habermaskommunikatív cselekvésről alkotott elképzelésének 3 , valamint Luhmannolvasatomnak és az ő rendszerelmélet értelmezésének köszönhetően, eklektikus. Ajelenlegi munkában azonban a fogalom két fő irányt mutat.Először is annak hangsúlyozásában segít, hogy a könyv célja nem az, hogymegpróbálja rekonstruálni az ókori Izraelben található vallásos elképzeléseket, úgyahogy azok az Ószövetségben kifejezésre jutnak. Bár egy ószövetségi teológiai műnem kerülheti el, hogy a múltra úgy tekintsen, mint az anyaméhre, melyben azÓszövetség kiformálódott, a jelenlegi munka mégis mindenekfölött a mai világrakoncentrál. Ez a kísérlet arra irányul, hogy engedjük az Ószövetség részeit a maiolvasók problémáival kapcsolatban megszólalni. A „kommunikatív” fogalom ezt azértelmezést próbálja meg kifejezni. Másodsorban a „kommunikatív” olyan témakéntszerepel, mely köré bizonyos témakörök csoportosíthatók, kiváltképp a szociáliskapcsolatokról és az Isten-ember viszonyában érzékelhető megromlott kommunikációrólszóló fejezetekben.2 N. Luhmann, Soziale Systeme: Grundriß einer allgemeinen Theorie, Frankfurt a. M.: Suhrkamp,1987, pp. 193-200.3 J. Habermas, Theorie des kommunikativen Handelns, 2 vols, Frankfurt a M.: Suhrkamp, 1981.102 Sárospataki Füzetek <strong>2010</strong>/4
Sajátos ószövetségi teológiaA Dunedinben tartott előadásokon az egyik leghasznosabb megfigyelés (amitDr. M. E. Andrew tett) az volt, hogy miközben átfogóan érintették az Ószövetségaktuális szakaszait, nem engedték, hogy azok a tárgyalt témákra való sok utalásközé kerülve degradálódjanak. Mindig is az volt a célom, hogy hagyjam a szövegeketúgymond „beszélni”, ezért örültem annak a bátorításnak, melyet Dr. Andrewadott ebben a tekintetben. E munkában az ószövetségi szakaszok exegézisénekszentelt tér jelentős mértékben kitágult. A fordításokat magam készítettem, és azolvasók észre fogják venni, hogy sok tudományos javaslatot elfogadtam a hagyományoshéber szöveg javítására vonatkozóan. Remélem, hogy akik a héberbenjártasak, képesek lesznek megérteni az átírásaimat. Amikor átírt héber szövegetlátok, gyakran egy kis időbe telik, míg felfedezem, mi is lehet valójában annak ahéber eredetije. Tisztában vagyok azzal is, hogy modern nyelvészeti alapokonrendkívül kifinomult héber átírást dolgoztak ki a „Richter” iskola tagjai. Amit megpróbáltammegvalósítani az az, hogy a héber orális verzióját úgy adom vissza,ahogy azt megközelítőleg a modern izraeli héberben ejtenék ki, hozzátéve, hogy amodern szövegfeldolgozó rendszerekben nincsenek meg mindazok a diakritikusjelek, amelyekre szükségünk lenne. Remélem, a hebraisták meg fogják érteni, amitalkottam, akár egyetértenek következtetéseimmel, akár nem.Azok a különféle mozgatóerők, amelyek összejátszottak ennek a könyvnek akeletkezésében – a Burns előadások, a kommunikáció hangsúlyozása (a maga különfélejelentésével), az exegézis fontossága – egy nagyon más és jelentősen rövidebbmű születését eredményezték ahhoz képest, amit korábban elterveztem. Egyadott pillanatban arra gondoltam, hogy áttekintem az összes teológiát, melyet atizenkilencedik és huszadik században írtak. Az is eszembe jut, hogy nem adokteret munkám során az ószövetségi etikának, különösen a diskurzusetikának, melyjól beleillene a kommunikatív szerkezetbe. Mindez azért van így, mert hajlamosvagyok a kérdések továbbgondolására és nem szeretem többet ismételni magamannál, mint ami feltétlenül szükséges. Egy másik dolog, amely meglepheti az olvasótés a kritikusokat, hogy nem utalok e tudományterület olyan kiválóságaira, mintBrueggemann, Barr, Childs, Rendtorff, Kaiser és Janowski, hogy csak néhányatemlítsek a maiak közül. Magától értődik, hogy tőlük és sok más szerzőtől is sokattanultam. Ha őket nem vagy alig említem, az azért van, mert oly módon próbálokdolgokat megvalósítani, mely más ösvényekre terel. Nem akartam továbbá lábjegyzetekkelsem túlterhelni írásomat. A könyvben az jut kifejezésre, amit most akarokmondani, nem pedig azt, amit húsz évvel ezelőtt írtam volna, vagy akár majd esetlegvalamikor a jövőben fogok.Barátom és munkatársam Philip Davies olvasta és kommentálta a fejezetekvázlatait, amint elkészültek, és mint mindig is, nagyra értékeltem a vele folytatottbeszélgetéseket.A feleségem, Rosalind – ahogy korábban is, gépelte a kézírásomat – először azelőadásokat, azután azok átnézett változatát, melyben attól tartok, túl sok a németlábjegyzet. Mondanom sem kell, milyen nagyra értékeltem segítségét és támogatását.J. W. Rogerson<strong>2010</strong>/4 Sárospataki Füzetek 103
- Page 5:
Oktass,hogy éljek!
- Page 8 and 9:
Barnóczki AnitaKezdet és vég egy
- Page 11 and 12:
Busch, EberhardGibt es reale Gründ
- Page 13 and 14:
Gibt es reale Gründe glücklich zu
- Page 15 and 16:
Gibt es reale Gründe glücklich zu
- Page 17 and 18:
Gibt es reale Gründe glücklich zu
- Page 19 and 20:
Busch, EberhardDie Sendung der ganz
- Page 21 and 22:
Die Sendung der ganzen christlichen
- Page 23:
Die Sendung der ganzen christlichen
- Page 26 and 27:
Busch, Eberhardständnis könnte au
- Page 28 and 29:
28 Sárospataki Füzetek 2010/4Busc
- Page 31 and 32:
Püsök SaroltaGyarapodni Isten és
- Page 33 and 34:
Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 35 and 36:
Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 37 and 38:
Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 39 and 40:
Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 41 and 42:
Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 43:
Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 46 and 47:
Csohány Jánosgessé váló politi
- Page 48 and 49:
Csohány János1860. január 11-én
- Page 50 and 51:
Csohány Jánostanács rendeletben
- Page 52 and 53: Csohány JánosAbstractThe Final Ph
- Page 54 and 55: Győri L. Jánosazaz a 16. századb
- Page 56 and 57: 56 Sárospataki Füzetek 2010/4Győ
- Page 58 and 59: Győri L. Jánoségett. És hálás
- Page 60 and 61: Bartha Ákoste, és munkatáborrá,
- Page 62 and 63: Bartha Ákoskon és a korabeli film
- Page 64 and 65: Bartha Ákosvallanak az iratok, 24
- Page 66 and 67: Bartha Ákos„falumunka” koncepc
- Page 68 and 69: Bartha Ákosmeg a nagy visszhangot
- Page 70 and 71: Bartha Ákosvalószínűleg a munka
- Page 72 and 73: Bartha Ákossajtó ellene irányul
- Page 74 and 75: Bartha Ákosnap is megkapja a maga
- Page 76 and 77: Bartha Ákosták meg étkezésüket
- Page 78 and 79: Bartha Ákoskább abban a miliőben
- Page 81 and 82: Enghy SándorZofóniás apokalipszi
- Page 83 and 84: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 85 and 86: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 87 and 88: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 89 and 90: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 91 and 92: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 93 and 94: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 95 and 96: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 97 and 98: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 99: Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 104 and 105: Rogerson, John W.BevezetésMilyen f
- Page 106 and 107: Rogerson, John W.Az alkalmazkodás
- Page 108 and 109: Rogerson, John W.miszerint a tört
- Page 110 and 111: Rogerson, John W.még egy olyan rag
- Page 113 and 114: Rácsok GabriellaReframing Theology
- Page 115 and 116: Recenzióamelyek hozzájárulhatnak