Busch, Eberhardjünk? [Semmilyen.] […] a föntebbieknek bármelyike is veleszületett keserűségévelmindannyiunknak lelkét természetszerűleg mardossa. […] abból tűnik ki [a keresztyénember] vidámsága [és boldogsága], ha a szomorúság és fájdalom által megsebesíttetve,megnyugszik az Istentől eredő lelki vigasztalásban.” (Institutio III.8.viii.)Hogyan talál a keresztyén ember ilyen vigasztalást, hogy aztán elmondhassamagáról, mindenkor örül? A titok nyitja a következő két szóban van: „az Úrban”. Azöröm és a boldogság teljes mértékben Őbenne van, akiről a Szentírás azt mondja:„az Úr közel”. Ő közelebb van hozzánk, mint gondolnánk. Karl Barth halála előttiutolsó éjszaka ezekkel a szavakkal hívta fel barátját, Eduard Thurneysent: „Fel afejjel! Ne aggódj! Ő uralkodik!”Jelen helyzetünket furcsa aránytalanság jellemzi. A média egyrészt tragédiák, szerencsétlenségek,katasztrófák, kegyetlenségek borzalmas híreivel áraszt el, másrésztreklámjaival egy teljesen másik világot tár elénk: a csillogás és ragyogás álomvilágát,mely inkább álvalóság, semmi köze sincs a hétköznapokban megélt valósághoz. Miköze a két világnak egymáshoz? A csillogás álomvilága azzal álltat, hogy megadhatjaa boldogság valódi és szilárd alapjait. Azonban csak ideig-óráig képes velünk elfeledtetnia szomorúságot, valójában képtelen azt legyőzni. A felejtés időnként lehetüdvös ajándék. Nagy különbség van azonban a felejtés és az elfojtás között. A felejtenitudás képessége a megbocsátásban rejlik. Az elfojtást mindig beárnyékolja ameg nem bocsátott bűnök ténye.Az az ember, aki csak egy kicsit is felismeri, hogy a boldogság egyetlen valódioka Isten velünk való kegyelmes kapcsolatában található, az válhat ennek a boldogságnaka hírnökévé. Az ilyen ember tartja magát ahhoz az igazsághoz, hogy „Ő uralkodik!”Az ilyen ember tud reménykedni és bízni akkor is, amikor mások reménytelenekés kétségbeesettek. Az ilyen ember képes arra, hogy a sokak által elítélendőfelebarátot inkább mentse, jót mondjon róla, és mindent javára fordítson (Luther).A boldogság hírnökei nyitott szemmel, nyitott füllel és nyitott szívvel járnakkelnek,hogy felismerjék, ebben a földi életben is találhatnak örömöt és boldogságot.Ez többnyire váratlanul éri az embert. Megengedett, hogy örömöt találjunk atermészetben és az emberi kapcsolatokban. Baj van ott, ha valaki vak ezeknek a meglátásáraés süket ezeknek a meghallására (Barth, KD III/4). A boldogság hírnökeiképesek másokat is boldoggá tenni. A magunknak megtartott boldogság nem boldogság.Csak akkor lehetünk boldogok, ha felebarátunk boldogságát is akarjuk.Úgy tehetjük a másikat boldoggá, ha azt tesszük, ami őt teszi boldoggá, nem pedignekünk esik jól. Ebben nem lehetünk kényelmesek. A helyes öröm azt a képességetjelenti, hogy nevetésünkkel – jó értelemben – másokat is meg tudunk fertőzni, azazők is boldoggá válnak. Az igazi boldogság nem zárhatja ki a másik embert, nembánthatja és nem botránkoztathatja meg őt. Az igazi boldogságnak keresnie ésakarnia kell a másik ember boldogságát és örömét.18 Sárospataki Füzetek <strong>2010</strong>/4
Busch, EberhardDie Sendung der ganzenchristlichen Gemeinde –Die Erneuerung der christlichenKirche und das Ende deschristlichen AbendlandesIm Jahr 1914 veröffentlichte der jüdische Theologe Franz Rosenzweig einenaufregenden Vortrag unter dem Titel: „Atheistische Theologie“. Darin erklärteer, die religionistische Theologie sei in Wahrheit atheistisch. Die Kritikwandte sich gegen die damalige protestantische und jüdische Theologie. Dort werdeder Christus zu einem bloßen Menschen gemacht, unter Absehung von demDogma „wahrer Gott wahrer Mensch“, mit dessen Preisgabe das Christentum sichselbst auflöse, und hier werde Israel zu einem völkischen Wesen abstrahiert, unterAbsehung von seinem Gott und dessen Erwählung. Beide Mal werde das bloßMenschliche vergottet. „Die Unterschiedenheit von Gott und Mensch, dieserfurchtbare Anstoß für alles neue und alte Heidentum, scheint beseitigt; der beleidigendeGedanke der Offenbarung, dies Hereinstürzen höheren Inhalts in unwürdigesGefäß, ist zum Schweigen gebracht.“ Der „Kampf zwischen übermenschlicherOffenbarung und menschlicher Unbereitschaft [ist hier] ins Innermenschlicheübersetzt“, in eine immanente "Gegensätzlichkeit im Menschlichen selbst." UndRosenzweig schließt: Die „Theologie mag wissenschaftlich sein, wie sie will undkann: um den Gedanken der Offenbarung kommt sie nicht herum.“(172, 176f.)Darin sieht er Judentum und Christentum beisammen. Ihr Unterschied sei, dassdas Judentum über die heidenkritische Erkenntnis von der Differenz zwischenGott und Mensch zu wachen habe. Hingegen hat die Christenheit die Aufgabe derMission unter den Heidenvölkern, um ihnen den ihnen unbekannten wahren Gottgegenüber ihrem religionistischen Atheismus zu verkündigen.1920 kam Barth in eine gewisse Verbindung mit Rosenzweig, und es lässt sichdenken, dass ihm dabei jene Einsichten Rosenzweigs bekannt wurden. Zumindestdas ist die grundlegende These, die er dann in KD IV/3 so formuliert hat: „DieGemeinde Jesu Christi ist für die Welt da, will sagen: für alle, für jeden Menschen.Sie existiert ekstatisch, ekzentrisch, ganz und gar auf ihre Umgebung bezogen. Sieerrettet und erhält ihr eigenes Leben, indem sie es für die übrige menschliche Kreatureinsetzt und hingibt.“ (872) Und in KD IV/4, 219f.: „Als Missionskirche ist sie<strong>2010</strong>/4 Sárospataki Füzetek 19
- Page 5: Oktass,hogy éljek!
- Page 8 and 9: Barnóczki AnitaKezdet és vég egy
- Page 11 and 12: Busch, EberhardGibt es reale Gründ
- Page 13 and 14: Gibt es reale Gründe glücklich zu
- Page 15 and 16: Gibt es reale Gründe glücklich zu
- Page 17: Gibt es reale Gründe glücklich zu
- Page 21 and 22: Die Sendung der ganzen christlichen
- Page 23: Die Sendung der ganzen christlichen
- Page 26 and 27: Busch, Eberhardständnis könnte au
- Page 28 and 29: 28 Sárospataki Füzetek 2010/4Busc
- Page 31 and 32: Püsök SaroltaGyarapodni Isten és
- Page 33 and 34: Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 35 and 36: Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 37 and 38: Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 39 and 40: Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 41 and 42: Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 43: Gyarapodni Isten és emberek előtt
- Page 46 and 47: Csohány Jánosgessé váló politi
- Page 48 and 49: Csohány János1860. január 11-én
- Page 50 and 51: Csohány Jánostanács rendeletben
- Page 52 and 53: Csohány JánosAbstractThe Final Ph
- Page 54 and 55: Győri L. Jánosazaz a 16. századb
- Page 56 and 57: 56 Sárospataki Füzetek 2010/4Győ
- Page 58 and 59: Győri L. Jánoségett. És hálás
- Page 60 and 61: Bartha Ákoste, és munkatáborrá,
- Page 62 and 63: Bartha Ákoskon és a korabeli film
- Page 64 and 65: Bartha Ákosvallanak az iratok, 24
- Page 66 and 67: Bartha Ákos„falumunka” koncepc
- Page 68 and 69:
Bartha Ákosmeg a nagy visszhangot
- Page 70 and 71:
Bartha Ákosvalószínűleg a munka
- Page 72 and 73:
Bartha Ákossajtó ellene irányul
- Page 74 and 75:
Bartha Ákosnap is megkapja a maga
- Page 76 and 77:
Bartha Ákosták meg étkezésüket
- Page 78 and 79:
Bartha Ákoskább abban a miliőben
- Page 81 and 82:
Enghy SándorZofóniás apokalipszi
- Page 83 and 84:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 85 and 86:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 87 and 88:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 89 and 90:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 91 and 92:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 93 and 94:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 95 and 96:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 97 and 98:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 99:
Zofóniás apokalipszisének elemz
- Page 102 and 103:
Rogerson, John W.csak nagyon időig
- Page 104 and 105:
Rogerson, John W.BevezetésMilyen f
- Page 106 and 107:
Rogerson, John W.Az alkalmazkodás
- Page 108 and 109:
Rogerson, John W.miszerint a tört
- Page 110 and 111:
Rogerson, John W.még egy olyan rag
- Page 113 and 114:
Rácsok GabriellaReframing Theology
- Page 115 and 116:
Recenzióamelyek hozzájárulhatnak