(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

Jani bácsit a mentı elszállította, Mezei meg elıvett egy üveget ésmegkínálta az orvost és asszisztensét egy kis barackpálinkával, deelıvett egy másik üveget is, amiben a kissé kesernyés, aromásborovicska lapult. Lehajtottak egy felest Jani bácsi gyógyulására és Dr.Vitézi Ágoston meg Árvai Kitti felhúzták a nyúlcipıt, mert aparadicsomföldön akadt még egy kis dolguk. Másnap szállított akonzervgyár és ilyenkor sötétedésig szedték a bogyót.A két szomszédasszony is elköszönt és elindult ki-ki a tanyájába jósietısen, mert már az állatok között volt dolog.Ahogy elindultak Mezei átölelte Lolát.- Drágám, mi már mindennel foglalkozunk, de egymásra nem maradidınk. Hogy siettem hozzád haza és újabb felvonás közepébe estemstatisztának.Lola felnevetett:- Már az esküvınkön megmondtad, hogy nem lesz unalmas az életünk.Kezével beletúrt a férje hajába és teljes testével odasimult, hogy érezzeférje lényét, akirıl másodpercek alatt eltőnt a fáradság nyoma és csakaz út pora és az izzadás szaga jelezte, hogy ez nem a hajnali frissszőzies erı, hanem a harcban megérı, dologban fáradó embervitalitása. Mezei beleszagolt Lola hajába és egyik kezével mégszorosabban magához szorította, a másikkal meg gyengédenvégigsimított a lágy nıi vonalakon, mellyel nem tudott megtelni és csakismételgette, szorosabban, szorosabban, egészen a jól ismert áthatócsókig, melyben már szinte egylényegővé váltak, ahol már egy a nedvekáramlása és egy a vérkeringés ritmusa, amit két szív keringetett.Beleszédültek az egymásra találásra, veríték verte ki a testüket,libabırös lett a hátuk, karjuk és a lábaikon a remegés vett erıt. Lolakiszabadította magát a férfi karjaiból hangtalanul. A félig nyitott szobaiajtóhoz lépett. Nyugtázta, hogy Citromka alszik és óvatosan a kilinccselmegemelte az ajtót, hogy jól becsukódjon.A férfi keze már a csípıjén volt és érezte, hogy elveszett egy nagyzuhanásban, ahol a ritmusra dobol az élet és végtelen erık párnáiközött nyújtózkodhat gondtalanul, mint a mindenség elkényeztetettteremtménye.Ilyen nincs, ilyen nem létezik, hallotta a saját hangját, amikorhitetlenkedett a végtelen és határtalan éteri paplanon, ami lebegett is,meg repült is egy idıben számára ismeretlen dimenziókba. A férfi133