(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

Aztán elköszöntek egymástól, ami igen gyors pátoszmentes eseményvolt.Merényi menetközben a pincért megkérdezte, hogy tartozik-evalamivel.- Viccel? Majd ha erre jár térjen be hozzánk, de ne csak egy szódavízre.Odakint a sofır ott ült még a kocsiban.Mehetsz kajálni, te is öcsi, most már van hely az asztalnál, gondoltamagában Merényi Béla és beült a ladába, hogy eldöngessen innen egykis friss levegı után.Fejében árnyak, fények, képzeletében lények mozgolódtak.Egyensúlyt vesztett lelke megbillent az út szivárvány játékában.Tornyosultak képek Katáról, Amandáról, a tanyáról és állandóan ottvolt már Joli. Milyen szép is lenne, ha most maradna is a szerelem ésnem repítenék a napkelték tovább a józanságba. Aztán kitúrta helyérıla megélhetés körüli realitás és a kenyérharc apró sebei csakszaporodtak.Ezek a simaarcú kulcsárnokok be akarták ıt alázni. A megkísértésjutott az eszébe meg a válaszból annyi, hogy nem csak kenyérrel él azember. Ezek ott bent sejtették vele, hogy milyen áron, miket adnak azimádatért. Merényi megrázkódva félhangosan a kezét megemelve akormányról; távozz tılem sátán!, ott mormolta és mintha már valakikfogták volna a kezét, hogy visszategye azokat a volánra és egy templomfelé vegye az irányt.A válság fullánkja a torkában akadt. Egy napja még a szabadságszerelem szárnyaival vitorlázott, mára meg árnyak fojtogatták egyvendéglı sötét zugában. Nem azért kíntornázott idáig, hogy sószsákokrajta röhögjenek, amint hasra esik az ugrókötélen.Tudta, hogy az új életformája sodorja majd erre-arra, meg azt is, hogystiklik nélkül nem boldogul, de sejtetésekre bevállalni az oroszlánsétáltatástól a papagáj festésig neo-hibrid csalárdságokat számára tiltottzónának tőntek.A Barátok temploma elıtt állt meg. Kiszállt az autóból. Feldúltlelkével, csapzottá vált külsejével pillanatnyilag egzaltált mivoltávalmegindult a templom bejárata felé. A kıkerítés másik oldalán a kapumellett Szőz Mária szobra állt a terméskı boltozat alatt. Körös-körülhálaadó táblák voltak a falra akasztva és a szobor lábához a földre téve.Merényi félhangosan mormolta.43