(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

mezık vadja már fel is adott, meg nem is, az ösztön döntötte el, meg aszerencse, hogy a ’simabırő’ a mozgását észre ne vegye és pakolgassaazokat a társaikat, akik ütre-hatra lehullottak, vagy karikára estek össze.A vadászok futkorásztak a zsákmányokért, és ahogy nıtt azösszehordott kupac a Nap sugarai is elhalványodtak, aztán a felhık iseltakarták azt a maradék kis fényt, hogy majd a fáklyák tüze jobbanvilágítson, pirosodjanak az égı gallyak a tőznél, keveredjenek a lángokés fényesen öleljék egymást a komor fellegek alatt.Mezei megfordult mikor álmában leadták a tisztelet lövéseit. Aseblázban égı, megszeppent, megriadt, félelemben remegızsákmányállatok görcsösen rúgtak egyet a távoli lövések ütemére.Néhányuk végsı rúgása volt ez és már is jöhettek a szarkák, varjúk,rókák, meg majd a hangyák, vagyis az egész erdıszéli temetkezésivállalkozás. A ’simaarcú’ láncreakciót indított el a mezın, ı maga mega társadalmi láncreakcióit hizlalta, tele poharak mellett azétkezıasztaloknál.Nagy a határMezei álmai már a hajnali fények sugarai között kóvályogtak,melyet a kísértésben megjelenı nyájak lábainak sokasága tört el éshullott szét, mint a cserépdarab, tehetetlenül, zajosan és reménytelenüla hiábavalóságnak.Mezei felemelte a kezét a homlokához és érezte vastagoncsorog rajta a veríték. Felébredt. Érezte, hogy testét ellepte azizzadtság, gondolatain átfutatta álmai színeit és a szomorúság szürkekékjét látta lebegni még, amit hagyott eltávolodni és a zöldekszíneváltozásaira gondolt, meg a fácánok piros szakállára, színpompástollaikra, élénk szemeikre, a nyulak rugalmas sprintjére, meg az egészmozgalmas, színes, élénk világra, amelyben nem kapkodnak, csakgyorsak, ha kell és végzik naponta a rájuk rótt mozgalmas köröket.Elkezdıdtek az én köreim is, gondolta és összeszedte magát. Avárosba kell indulnia. Új otthont kell teremtenie, üzlethelyiséget kelltalálnia, egyáltalán a beilleszkedés pontjait fel kell derítenie, főzte agondolatait tovább. Megetették tehát az állatokat, mindannyian atrabantba ültek és elindultak a városba vezetı úton.262