12.07.2015 Views

(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

ölelte át a kislányt és suttogta neki, hogy kicsit késett az Angyalka, demár csengetett is, de mindhiába, olyan mélyen aludtak.- Gyerünk! Nézzük meg, itt van-e még? – mondta a gyerekeknek.Kis idı múlva Citromkával Mezei, Évike mögött állt, aki bátortalanul,ébredezve, lassú léptekkel, kissé botladozva indult az étkezı felé és afejét a kíváncsiskodástól kissé elıre tartotta. Lola kezét egyreerısebben szorította. Már nem félt. Anyja mellette, apja, testvérével aháta mögött, de az izgalom sőrősödött benne.Felnézett Lolára, akit egyre nagyobbnak látott, aztán hátranézett, majdfel az öccsére, akit mintha egy óriás tartana a magasban.- No, nézzük meg, itt van-e az Angyalka? – mondta Lola. -Megszületett a kis Jézuska. A fenyıfa alatt van a jászol, meg a királyok.- A királyok? – kérdezte Évike.Aztán lassan átlépett a küszöbön, ahol fények vakítottak és óriásiemberek között, mintha az angyalok könnyedén távoztak volna.- Ilyen óriásiak lettek az emberek? Hát az angyalok hova mentek? –kérdezte Évike.- Hát az emberek néha igen nagyok. Az angyalok meg éberek, fürgék éssok helyen kell lenniük – mondta Lola.Eközben Évike ránézett a karácsonyfára, melyet beterítettek a fények,csillogtak az ágak és a fa is óriási volt, akárcsak az emberek. A kislánymegtörölte a kézfejével a szemét, aztán a karját is végighúzta ahomlokán, hunyorított még, aztán elmosolyodott, próbálta rendesenkinyitni a szemeit. Félig tátva maradt a szája, aztán megszólalt:- Anya! Még mindig olyan nagynak látlak benneteket. Én mikor növökmajd meg? Most még a Citromka is nagyobb nálam.Akkor Lola felemelte és meggyújtottak egy csillagszórót. A Dédi megletörölte a könnyeit és elkezdte az éneket: „Menybıl az Angyal ….„Miközben Dédi mind az öt strófát végigénekelte, mert ık az elsı kettıután lemaradtak, Mezei nézte a szemét, az átszellemült tekintetét, arcána felszáradt könnyek sós csíkjaival, a belıle kiáramló rendületlen erıt éshitet. Szinte átsugárzott a szellemét elárasztó remény, mely aszeretetbıl táplálkozhatott, megvetve égbekiáltó és idegen bőnöket.274

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!