(Microsoft Word - MJ_KR_v02_A5_form\341tum.doc) 10224 ... - MEK

Mezei a birkákat terelte be. A csengıhang életet vert a félhomályba. Arézcsengı egy menıs kitanult anya nyakán függött. A hodályból máralig hallatszott ki a hangja, aztán megnyugodott, pihenıre tért társaivalegyütt.Már csak egy anyakoca hiányzott a malacaival, amit Mezei a kutyákkalkerestetett meg. Beterelte ıt is az ólba és rájuk csukta az ajtót. Méghallani lehetett, ahogy röfög a kicsinyeinek, keresi a helyet, megágyaz aszalmával, középre fekszik és hívja ıket az alomba.Elpihentek a tanya lakói és Lola asszony meg Mezei is bementek alakóépületbe. Evvel átadták a terepet a kutyáknak, akik aludtak márnappal eleget, most aztán ébren fülelhettek, meg körbe-körbecsaholhattak görények, borzok, menyétek után. Felélénkültek adenevérek és cikáztak a levegıben, mint ısi lopakodók. A sündisznókmeg idınként jól felidegesítették az ebeket, mikor már összeszurkáltákaz orrukat és a tappancsaikat. Mezeinek néha ki is kellett menni,ilyenkor egy vödörbe gurította a tüskés állatot és elvitte a kerítésvonaláig jó távoli pontra és a pusztába engedte el ıket.A nappali lények elpihentek, aztán milyest az éjszakaikat is kitomboltákmagukat, mély álomba merült a tanya és környéke.Megpihent az élet, kiengedtek az izmok és habkönnyő álmokká váltak agondolatok, volt, aki álmában is iparkodott valahova. Fektében isjártak az egyik malac lábai, aki biztosan álmai epresében rohangált, vagyaz anyja után kellett hogy szaladjon.A mély pihenésbıl Mezei ébredt elsınek és mővészi módonkúszott ki az ágyból, hogy Lolát fel ne ébressze. Nyújtózott egy jónagyot és miután kinyitotta a konyhaajtót, feltette a reggel kávét atőzre. Még várta a reggeli drogot, összegezte az elızı nap eseményeités felvázolta az aznapi teendıit. Raktárosokkal, terményátadókkalkellett aznap értekeznie, hogy összesítsék az aratás véglegeseredményét. Délután meg már az aratási záró vacsora volt kötelezımősoron. Alighogy kitöltötte a kávét ugatva szaladtak a kutyák a kapufelé.Mezei kiment és volt kollegáját, kortársát és kartársát a feketehalmiszıke maszekot engedte be a kapun, aki egy fényes 1500-ös Ladávalérkezett.- Istenhozott testvér! – mondta Mezei.135